Susan Sontag

A trag�dia hal�la

A trag�dia lehet�s�g�t kutat� modern tanulm�nyok nem tartoznak az irodalmi elemz�sek ter�let�re; ann�l ink�bb a kultur�lis diagnosztika gyakorlat�hoz, ha jobb�ra ki nem mondottan is. Az irodalom j�el�re kimer�tette azokat az energi�kat, amelyek azel�tt a filoz�fi�t �ltett�k, eg�szen az emp�rist�k �s a logikusok megjelen�s�ig. Az �rzelmek, a cselekv�s �s a hit modern dilemm�i �ttev�dtek az irodalmi remekm�vek t�rgyk�r�be. A m�v�szet �gy jelenik meg, mint az emberi k�pess�gek t�kre az adott t�rt�nelmi korszakban, mint az az els�dleges forma, amelyen kereszt�l egy kult�ra meghat�rozza, megnevezi, dramatiz�lja �nmag�t. K�l�n�sen az irodalmi m�fajok hal�l�ra vonatkoz� k�rd�sek lehets�ges-e m�g az eposz? vagy halott m�r? a reg�ny? a versdr�ma? a trag�dia? mutatj�k ezeket a jelent�s pillanatokat. Egy irodalmi m�faj eltemet�se mor�lis aktus, a tisztess�g modern moralit�s�nak �ri�si v�vm�nya. Hiszen mint �nmeghat�roz�s egyben �nelhantol�s is.

Ezeket a temet�seket rendszerint a gy�sz valamennyi megnyilv�nul�sa k�s�ri; mert �nmagunkat gy�szoljuk, amikor megnevezz�k az �rz�kenys�gnek �s a szeml�letm�dnak azt az elvesztett k�pess�g�t, amit a halott forma k�pviselt. Nietzsche A trag�dia sz�let�s�ben, amely val�j�ban a trag�dia hal�l�r�l sz�l, a tud�s �s a tudatos intelligencia radik�lisan �j presztizs�t amely Sz�kr�t�sz alakj�val ker�lt el�t�rbe az �kori G�r�gorsz�gban tette felel�ss� az �szt�n�k �s a realit�s�rz�k elgy�ng�l�s��rt, s �gy a trag�dia hal�l��rt. A t�ma valamennyi jelenkori elemz�se egyform�n el�gikus vagy legal�bbis v�dekez�: vagy a trag�dia hal�l�t gy�szolja, vagy "modern" trag�di�t pr�b�l kov�csolni Ibsen �s Csehov, O'Neil, Miller �s Williams naturalisztikus-szentiment�lis sz�nh�z�b�l. Lionel Abel k�nyv�nek az az egyik kimagasl� �rdeme, hogy mell�zi a szok�sos gy�szos felhangot. H�t senki sem �r m�r trag�di�t? Nos, j�l van. Abel felsz�l�tja az olvas�t, hogy hagyja el a ravataloz�t, �s k�s�rje el �t egy �nneps�gre, a dr�mai forma �nneps�g�re, egy dr�mai form��ra, amely a mi�nk, m�r h�romsz�z �ve a mi�nk: a metasz�ndarab.

Val�j�ban nincs is okunk a gy�szra, hiszen a halott csup�n t�voli rokon volt. A trag�dia, mondja Abel, soha nem sz�m�tott a nyugati sz�nh�z meghat�roz� form�i k�z�; a legt�bb nyugati dr�ma�r�, aki megk�s�relt trag�di�t �rni, kudarcot vallott. Vajon mi�rt? A v�lasz egyetlen sz�: tudatoss�g. El�sz�r is a dr�ma�r� tudatoss�ga, azt�n a dr�ma h�s�nek tudatoss�ga. "A nyugati dr�ma�r� k�ptelen hinni egy olyan szerepl� val�s�goss�g�ban, aki h�j�n van a tudatoss�gnak. A tudatoss�g hi�nya �ppoly jellemz� Antigon�ra, Oidipuszra �s Oreszt�szre, ahogyan a tudatoss�g meghat�roz� von�sa Hamletnak, a nyugati metasz�nh�z kimagasl� alakj�nak." �gy teh�t a metasz�nh�z amely cselekm�ny�ben a tudatos szerepl� �ndramatiz�ci�j�t mutatja be, az a sz�nh�z, amelynek legf�bb metafor�i kimondj�k, hogy az �let �lom, �s a vil�g sz�npad �ppoly m�rt�kben �titatta a nyugat dr�m�r�l valott elk�pzel�seit, ahogy a g�r�g�k�t a trag�dia. K�t fontos t�rt�nelmi megfigyel�s k�vetkezik ebb�l a feltev�sb�l. Az egyik, hogy a trag�dia tulajdonk�ppen sokkal ritk�bb, mintsem gondoltuk volna a g�r�g darabok, Shakespeare egyetlen egy sz�ndarabja (a Machbet) �s Racine n�h�ny darabja tartozik ide. A trag�dia nem meghat�roz� form�ja sem az Erzs�bet-kori, sem a spanyol sz�nh�znak. A legt�bb Erzs�bet-kori komoly dr�ma f�lresiker�lt trag�dia (Lear kir�ly, Doctor Faustus) vagy siker�lt metadarab (Hamlet, A vihar). A m�sik megfigyel�s a jelenkori dr�m�ra vonatkozik. Abel szerint Shakespeare �s Calder�n a k�t legfontosabb forr�sa annak a trad�ci�nak, amelyet Shaw, Pirandello, Beckett, Ionesco, Genet �s Brecht "modern" sz�nh�za �lesztett �jj�.

XIII. M�g egyszer: a camp az �rtatlans�gon alapszik. Ezt azt jelenti, hogy a camp leleplezi az �rtatlans�got, de azt is, hogy ha teheti, megrontja. A t�rgyak, t�rgyak l�v�n nem v�ltoznak, ha camp-szemmel n�zik �ket. A szem�lyekre azonban visszahat a k�z�ns�g�k. (...Valakit �gy is be lehet ugratni, hogy camp-et j�tssz�k, ha maga nem is tud r�la. Jusson esz�nkbe, hogyan b�rta r� Fellini Anita Ekberget Az �des �let-ben, hogy �nmag�t parodiz�lja.)

Mint a kultur�lis diagnosztika r�sze, Abel k�nyve a szubjektivit�s �s a tudatoss�g okozta v�ls�g f�l�tti medit�ci�nak ahhoz a nagy kontinent�lis trad�ci�j�hoz tartozik, mely a romantikus k�lt�kkel �s Hegel filoz�fi�j�val vette kezdet�t, �s amelyet Nietzsche, Spengler, az ifj� Luk�cs �s Sartre folytatott. Az �ltaluk felvetett probl�m�k, az � terminol�gi�juk sejlik fel Abel visszafogott, neh�zkes essz�i m�g�tt. Abel a s�lyos gondolatok f�l�tt k�nnyed�n, l�bjegyzetek n�lk�l siklik �t; amir�l az eur�paiak vaskos k�teteket �rnak, arr�l � �lettelen essz�ket �r; �s ahol azok elkeserednek, ott � sug�rz�an bizakod�. Egysz�val, Abel f�lvetett egy kontinent�lis �ll�spontot amerikai m�dra: meg�rta az els� amerikai egzisztencialista �rtekez�st. Abel gondolatmenete vil�gos, vitatkoz�, nem mentes a szlogenekt�l, a probl�m�kat leegyszer�s�ti �s t�bbnyire t�k�letesen igaza van. Nem mer�szkedik azokba a sz�d�t� m�lys�gekbe, ahov� Lucien Goldmann Pascalr�l, Racine-r�l �s a trag�di�r�l �rott m�ve, A rejt�zk�d� Isten, amelyb�l Abel, v�lem�nyem szerint, mer�tett, de az�rt felfedezhet� benne m�lys�g. Az �rdemei azonban, melyek k�z�l az egyeness�g �s a kifejez�s pontoss�ga nem is csek�ly �rdem, tagadhatatlanok. Az angolnyelv� olvas�k�z�ns�g sz�m�ra, amely nem ismeri Luk�cs, Goldmann, Brecht, D�rrenmatt �r�sait, m�r maga a probl�mafelvet�s is revel�ci�nak sz�m�t. Abel k�nyve �sszehasonl�thatatlanul izgalmasabb olvasm�ny mint George Steiner A trag�dia hal�la c�m� �r�sa vagy Martin Esslin Az abszurd dr�ma elm�lete c�m� k�nyve. Val�j�ban egyetlen angol vagy amerikai �r� toll�b�l sem sz�letett mostan�ban hasonl�an �rdekes �s �rz�keny �r�s a sz�nh�zr�l.

Utaltam r�, hogy az Abel Metatheater (Metaszinh�z) c�m� k�nyv�ben fel�ll�tott diagn�zis mely szerint a modern ember a szubjektivit�s n�vekv� terh�vel �l fel�ldozva a vil�g val�s�goss�g�nak �rz�s�t t�volr�l sem �jkelet�. S m�gcsak nem is a sz�npadi m�vek k�z�l ker�lnek ki azok a fontosabb sz�vegek, amelyek bemutatj�k ezt a magatart�sm�dot �s ennek eszmei h�tter�t: a r�ci�t mint �nmanipul�ci� �s szerepj�tsz�s. Ennek az attit�dnek a k�t legh�resebb dokumentuma Montaigne Essz�k �s Machiavelli A fejedelem c�m� m�ve mindkett� strat�giai k�zik�nyv, amely kimondja, hogy a "k�ls� �nt" (szerep) �s a "bels� �nt" (igazi �n) szakad�k v�lasztja el egym�st�l. Abel k�nyv�nek �rdeme ennek a diagn�zisnak a dr�m�ra val� alkalmaz�s�ban rejlik. T�k�letesen igaza van, amikor azt mondja, hogy Shakespeare legt�bb darabja, melyeket szerz�j�k �s a k�z�ns�g trag�di�nak nevez, a sz� szoros �rtelm�ben v�ve, nem trag�di�k. Val�j�ban enn�l tov�bb is mehet�nk. Nem csup�n a felt�telezett trag�di�k j�r�sz�re igaz az, hogy "metasz�ndarabok", hanem a legt�bb t�rt�nelmi dr�m�ra �s kom�di�ra is. Shakespeare legkiemelked�bb darabjai a tudatoss�gr�l sz�lnak, szerepl�kr�l, akik sokkal ink�bb szerepekben dramatiz�lj�k �nmagukat, mintsem cselekszenek. Henrik herceg a t�k�letes �ntudat �s �nuralom megtestes�t�je, gy�zedelmeskedik a meggondolatlans�got, az �ntudatlans�got megszem�lyes�t� H�v�r �s a szentiment�lis, gy�va, �ntudatos, �rz�ki �r�m�knek �l� Falstaff f�l�tt. Akhilleusz �s Oidipusz h�s �s kir�ly, b�r egyik�k sem tekinti mag�t annak. Hamlet �s V. Henrik ellenben szerepet j�tszanak: a bossz��ll� kir�lyfi �s a h�s, �ntudatos kir�ly szerep�t, aki csat�ba viszi sereg�t. Shakespeare sz�vesen alkalmazta a sz�ndarab a sz�ndarabban form�t �s el�szeretettel b�jtatta �l�lt�zetbe a szerepl�ket, ami szint�n darabjai metasz�nh�zi jelleg�t mutatja. A metasz�nh�z szerepl�i Prosperot�l Genet Az erk�ly�nek rend�rf�n�k�ig mind a cselekv�s lehet�s�g�t kutatj�k.

Mint mondtam, Abel k�zponti t�zis�vel egyet�rtek. H�rom tekintetben azonban ez is t�ves vagy kieg�sz�t�sre szorul.

El�sz�r is a t�zis teljesebb lenne �s n�mileg m�sk�pp is hangzana, ha Abel figyelembe vette volna a kom�di�t. Ahelyett a meg�llap�t�s helyett, hogy a kom�dia �s a trag�dia kett�osztja a dr�ma univerzum�t, ink�bb azt mondom, hogy a kett� legink�bb egym�shoz val� viszony�ban hat�rozhat� meg. A kom�dia figyelmenk�v�l hagy�sa ann�l ink�bb megd�bbent�, mivel a szimul�ci�, a megt�veszt�s, a szerepj�tsz�s, a manipul�ci�, az �ndramatiz�ci� Abel metasz�nh�z�nak alapelemei a kom�dia f� alkot�r�szei Arisztophan�sz �ta. A kom�dia cselekm�nye vagy tudatos �nmanipul�ci�b�l �s szerepj�tsz�sb�l �p�tkezik (L�szisztrat�, Az aranyszam�r, Tartuffe) vagy val�sz�n�tlen�l �ntudatlan, mondhatn�nk, nem�n-tudatos szerepl�k (Candide, Buster Keaton, Gulliver, Don Quijote) szokatlan szerepeib�l, amit azok vid�m egy�gy�s�ggel vesznek magukra, ezzel biztos�tva sebezhetetlens�g�ket. Vitathat� lenne, hogy az a forma, amit Abel metasz�ndarabnak nevez, legf�k�ppen modern v�ltozat�ban, nem m�s, mint a trag�dia poszthumusz szellem�nek egyes�t�se a kom�dia leg�sibb elveivel. A modern metadarabok egy r�sze, mint p�ld�ul Ionesco sz�ndarabjai, egy�rtelm�en kom�dia. �s tagadhatatlan, hogy Beckett Godot-ra v�rva, Az utols� tekercs, �, azok a sz�p napok c�m� darabjai eset�ben valamif�le comedie noire-r�l van sz�.

M�sodszor, Abel t�lzott m�rt�kben leegyszer�s�ti �s, �gy v�lem, t�vesen mutatja be azt a vil�gszeml�letet, amely lehet�v� teszi a trag�dia sz�let�s�t. Azt mondja: "Nem lehet trag�di�t �rni an�lk�l, hogy el ne fogadn�nk kib�k�thetetlen �rt�kek l�tez�s�t. M�rpedig a nyugati ember gondolkod�sm�dja teljes eg�sz�ben liber�lis �s szkeptikus; valamennyi kib�k�thetetlen �rt�ket hamisnak nevez." Ez a kijelent�s sz�momra hamisnak t�nik, �s ha nem hamis, akkor fel�letes. (Abel ezen a ponton tal�n t�ls�gosan Hegelnek a trag�di�r�l vallott felfog�sa vagy a Hegelt n�pszer�s�t�k hat�sa al� ker�lt.) Melyek a kib�k�thetetlen �rt�kek Hom�roszn�l? Tisztelet, t�rsadalmi rang, szem�lyes b�tors�g egy arisztokrata, militarista oszt�ly �rt�kei? De az Ili�sz nem err�l sz�l. Helyesebb lenne azt mondani, amit Simone Weil, hogy az Ili�sz a tragikus l�t�sm�d legtiszt�bb p�ld�ja a vil�g �ress�g�r�l �s �nk�nyess�g�r�l sz�l, valamennyi erk�lcsi �rt�k v�gs� �rtelmetlens�g�r�l, a hal�l �s az embertelen er�k fenyeget� uralm�r�l. Hogy Oidipusz sors�t trag�diak�nt �br�zolt�k �s �lt�k meg, az nem az�rt van, mert � vagy a k�z�ns�g hitt a "kib�k�thetetlen �rt�kekben", hanem pontosan az�rt, mert azok az �rt�kek v�ls�gba ker�ltek. A trag�dia nem az �rt�kek kib�k�thetetlens�g�t demonstr�lja, hanem a vil�g kib�k�thetetlens�g�t. Oidipusz t�rt�nete annyiban tragikus, amennyiben a vil�g kegyetlen �tl�tsztalans�g�t mutatja be, a szubjekt�v sz�nd�k �ssze�tk�z�s�t az objekt�v v�gzettel. V�geredm�nyben Oidipusz �rtatlan; az istenek rontott�k meg, ahogyan � is mondja az Oidipusz Kolonoszban c�m� darabban. A trag�dia a nihilizmus v�zi�ja, a nihilizmus heroikus vagy felemel� v�zi�ja.

Az sem igaz, hogy a nyugati kult�ra teljes eg�sz�ben liber�lis �s szkeptikus lenne. A kereszt�nys�g ut�ni nyugati kult�ra val�ban az. Montaigne, Machiavelli, a felvil�gosod�s, a XX. sz�zadi szem�lyes auton�mi�nak �s eg�szs�gnek a pszichi�trikus kult�r�ja val�ban az. De mi a helyzet a nyugati kult�ra meghat�roz� vall�si trad�ci�ival? Szent P�l, �goston, Dante, Pascal �s Kierkegaard val�ban liber�lis szkeptikusok lettek volna? Aligha. Fel kell teh�t tenn�nk a k�rd�st, mi�rt nem volt kereszt�ny trag�dia? azt a k�rd�st, amelyet Abel elmulaszt feltenni k�nyv�ben, j�llehet a kereszt�ny trag�di�val felt�tlen�l sz�molnunk kell, ha elfogadjuk azt a meg�llap�t�st, hogy a kib�k�thetetlen �rt�kekbe vetett hit a trag�dia n�lk�l�zhetetlen eleme.

Mindannyian tudjuk, hogy kereszt�ny trag�dia, a sz� szoros �rtelm�ben v�ve, nem volt, mivel a kereszt�ny �rt�kek tartalma mert legyenek b�rmennyire kib�k�thetetlenek is, az �rt�kek milyens�ge a l�nyeges; nem felel meg b�rmilyen �rt�k �sszeegyeztethetetlen a trag�dia pesszimisztikus v�zi�j�val. Ilyenk�ppen Dante vall�sos k�ltem�nye "kom�dia", ahogyan Milton� is. Vagyis mint kereszt�nyek, Dante �s Milton �rtelmet tulajdon�tanak a vil�gnak. A zsid�s�g �s a kereszt�nys�g �ltal elk�pzelt vil�gban nincs hely �nt�rv�ny�, �nk�nyes t�rt�n�sek sz�m�ra. Minden t�rt�n�s r�sze egy igazs�gos, j�s�gos, gondvisel� Isten terv�nek; minden kereszthal�lt megv�lt�s k�vet. Minden baj, minden csap�s �gy tekintend�, mint ami vagy egy nagyobb j�hoz vezet, vagy mint igazs�gos �s t�k�letesen ki�rdemelt b�ntet�s. A vil�gnak ez a mor�lis megfelel�s�ge, amit a kereszt�nys�g �ll�t, pontosan az, amit a trag�dia tagad. A trag�dia azt �ll�tja, hogy vannak sorscsap�sok, amelyeket nem �rdemelt�nk ki, hogy l�tezik a v�gs� igazs�gtalans�g a vil�gban. �gy teh�t azt mondhatjuk, hogy a nyugati vall�si trad�ci�k mindent �that� optimizmusa, az az igyekezete, hogy �rtelmet l�sson a vil�gban, megakad�lyozta a trag�dia �jj�sz�let�s�t a kereszt�nys�g fennhat�s�ga idej�n ahogyan Nietzsche szerint a r�ci�, Sz�kr�t�sz alapvet�en optimista szelleme meg�lte a trag�di�t az �kori G�r�gorsz�gban. A metasz�nh�z liber�lis, szkeptikus kora csup�n az �rtelemad�s sz�nd�k�t �r�k�lte a zsid�s�gt�l �s a kereszt�nys�gt�l. A vall�sos �rz�let kimer�l�se ellen�re az �rtelemad�s sz�nd�ka tov�bb �l, m�g ha csup�n �nmagunkr�l val� eszm�ink kivet�t�s�nek aktusak�nt is.

A harmadik megjegyz�sem arra vonatkozik, ahogyan Abel a modern metadarabokat kezeli, mindazokat a sz�ndarabokat, amelyeket oly gyakran az "abszurd sz�nh�z" c�msz� alatt, �sszevonva t�rgyalnak. Abelnek igaza van akkor, amikor kimutatja, hogy ezek a darabok form�lisan egy r�gi trad�ci�hoz tartoznak. Mindazon�ltal Abelnek a form�ra vonatkoz� megfigyel�sei nem szabad, hogy elhom�lyos�ts�k azokat a m�fajbeli �s t�nusbeli k�l�nbs�geket, amelyek f�l�tt � �tsiklik. Shakespeare �s Calder�n egy olyan vil�g kebel�n teremti meg a metasz�nh�zi jeux d'esprit-t, amelyet az elfogadott �rzelmek �s a nyitotts�g �rz�se jellemeznek. Genet �s Beckett metasz�nh�za egy olyan korszak �rz�seit t�kr�zi, melynek a legnagyobb m�v�szi gy�ny�rt az �nmarcangol�s okozza, egy olyan kor�t, amelyet az �r�k visszat�r�s �rz�se fojtogat, egy olyan kor�t, amely minden �jat fenyeget�sk�nt �l meg. Hogy az �let �lom, ez valamennyi metasz�ndarab k�z�s kiindul�pontja. K�l�nbs�get szoktunk azonban tenni nyugodt �lom, gondokkal teli �lom �s r�m�lom k�z�tt. A modern �lom amit a modern metasz�ndarab kivet�t r�m�lom, az ism�tl�s, a k�sleltetett cselekv�s, a ki�resedett �rzelmek r�m�lma. A modern r�m�lom �s a renesz�nsz �lom k�z�tt diszkontinuit�s �ll fenn, err�l azonban Abel (ahogy Jan Kott is) megfeledkezik, ez�rt �rtelmezi f�lre a sz�vegeket.

F�k�ppen Brechtet illet�en, akit Abel a modern metadr�ma szerz�k k�z� sorol, megt�veszt� ez a kateg�ria. Id�nk�nt Abel a "naturalisztikus sz�ndarab" kateg�ri�t alkalmazza a trag�dia helyett a metasz�nh�z jav�ra. Brecht sz�ndarabjai anti-naturalisztikusak, didaktikusak. De hacsak nem nevezi Abel D�niel j�t�k�t is metadarabnak az�rt, mert zen�szeket szerepeltet a sz�npadon �s egy narr�tort, aki mindent elmagyar�z a k�z�ns�gnek, �s felsz�l�tja, hogy �gy n�zze v�gig a sz�ndarabot mint sz�ndarabot, mint el�ad�st nem l�tom be, hogy Brecht beleillene ebbe a kateg�ri�ba. �s Abel Brechtre vonatkoz� n�zeteinek �rt�k�t t�bbnyire szerencs�tlen�l lerontj�k a gyermekded hidegh�bor�s k�zhelyek. Abel azt mondja, hogy Brecht darabjai az�rt metasz�ndarabok, mert ahhoz, hogy valaki trag�di�t �rhasson, hinnie kell az "indiv�duum val�s�goss�g�ban", �s "hinnie kell a mor�lis szenved�s fontoss�g�ban". (Vajon a szenved�s mor�lis fontoss�g�t �rti Abel ez alatt?) Miut�n Brecht kommunista volt, �s miut�n a kommunist�k "nem hisznek az individuumban vagy a mor�lis tapasztalatban" (mit jelent az, hogy "hinni" a mor�lis tapasztalatban? vajon erk�lcsi elvekre gondol Abel?), Brecht nem �rhatott trag�di�t, minthogy dogmatikus volt, csup�n metasz�ndarabokat �rhatott minden "emberi cselekv�st, reakci�t, �rzelmi megnyilv�nul�st te�tr�liss�" tett. Ez nem igaz. A kommunizmuson k�v�l ma nincs m�s moraliz�l� doktr�na k�lf�ld�n, nem l�tezik m�s hirdet�je a "kib�k�thetetlen" �rt�keknek. Mi m�st jelezne az, hogy a nyugati liber�lisok vulg�risan "szekulariz�lt vall�snak" h�vj�k a kommunizmust? �s ami azt a gyakori v�dat illeti, hogy a kommunizmus nem hisz az indiv�duumban, az �pp�gy t�ved�s. Nem annyira a marxista te�ri�nak k�sz�nhet�, mint az �rz�kenys�gnek �s a t�rt�nelmi hagyom�nyoknak, hogy ezek az orsz�gok soha nem rendelkeztek az indiv�duumnak azzal a nyugati eszm�j�vel, amely elv�lasztja egym�st�l a "bels�" �s a "k�ls�" �nt, �gy tekintve a bels� �nt, mint az igazi �nt, amely csak vonakodva adja �t mag�t a k�z�leti tev�kenys�gnek. A g�r�g�k, a trag�dia megalkot�i, sem ismert�k az indiv�duum fogalm�t a sz� modern, nyugati �rtelm�ben. Abel �ri�si bakl�v�st k�vet el a t�rt�nelemre vonatkoz� �ltal�nos�t�sai legt�bbsz�r fel�letesek , amikor megk�s�rli az indiv�duum hi�ny�t a metasz�nh�z krit�rium�v� tenni.

Brecht k�ts�gk�v�l k�rm�nfont, ambivalens �re volt a kommunista "erk�lcsnek". Darabjainak titka azonban a sz�nh�zr�l, mint a moralit�s eszk�z�r�l vallott felfog�s�ban keresend�. �gy teh�t a sz�npadi technika alkalmaz�s�ban, amelyet a k�nai �s a jap�n non-naturalista sz�nh�zb�l vett �t, �s a h�res rendez�si �s sz�nj�tsz�si te�ri�j�ban az elidegen�t�si effektusban amely szem�lytelen, intellektu�lis l�t�sm�dot k�vetel meg a k�z�ns�gt�l. (Abb�l �t�lve, amit a Berliner Ensemble-n�l l�ttam, az elidegen�t�si effektus f�k�nt a sz�ndarab�r�s �s rendez�s m�dszer�nek t�nik; hat�sa a non-naturalisztikus sz�nj�tsz�sban nyilv�nul meg, a c�lja ink�bb a naturalisztikus j�t�k visszafog�sa, letomp�t�sa, nem alapvet�en kik�sz�b�l�se.) Azzal, hogy Brechtet a metadr�ma szerz�kkel azonos�tja, akikhez az�rt val�sz�n�leg van n�mi k�ze, Abel letomp�tja a k�l�nbs�get Brecht didakticizmusa �s a tanulm�nyozott semlegess�g k�z�tt az �rt�kek k�z�s kiiktat�sa k�z�tt , ami a val�di metadr�ma szerz�ket jellemzi. Ez a k�l�nbs�g nem nagyobb, mint az �goston �s Montaigne k�z�tti k�l�nbs�g. Igaz, hogy a Vallom�sok is �s az Essz�k is didaktikus �n�letrajz; de m�g a Vallom�sok szerz�je �gy tekinti az �let�t mint dr�m�t, amely a tudatoss�g line�ris mozg�s�t �br�zolja az egocentricit�sb�l a teocentricit�sba, addig az Essz�k szerz�je mint az �nk�nt val� l�t megsz�ml�lhatatlan m�dozatainak szenved�ly n�lk�li, v�ltozatos felt�r�s�t. Brechtet �ppoly kev�s k�z�s von�s f�zi Becketthez, Genet-hez �s Pirandellohoz, mint �goston �nelemz�s�t Montaigne �nvizsg�lat�hoz.

ford�totta: Ivacs �gnes

Susan Sontag jelen �r�sa az Against Interpretation c�m� tanulm�nyk�tet egyik darabja Anchor Books Doubleday 1990.