Immr hogy az Cupido mutatsra megsaldtja Julit, az fel megyen, kit szinte egy kapukzben tall el, s kzl gy szl:
Ugyanazon ntra
1 Egy kegyes kpben az gyszltzetben vallyon angyal tnk-?
Vagy ember magzatja angyalbrzatba szemeimnek tetszk-?
Angyal- vagy ember, aki ezen ment el, lelkem de immr v.
2 Lelkem drga kincst, dicssges sznt jobb rszre mind bfedte,
Csak vidm szemeit, lelkem ltetit nrem fggesztette,
De azt sem kegyessen, st nagy idegenen, csak mintha nem esmerne.
3 Vajha ez az volna, kit Venus fogada fia ltal nnekem,
Hogy kezemben adna, ha szolglja szabadulna igyben,
Szvem nagy bnatja rmre fordulna, vg lenne knyveimben.
4 De ne adja Isten, hogy ez ilyen legyen, ez bizony inkbb tndr,
Vagy vadsz Diana, vagy istenasszonya szvemnek, amit felvr,
Mert noha szereti, de azrt rettegi, csak szlni neki sem mr.
5 Kegyessg, kedvessg, kessg, dessg pen mind benne ltszik,
Tekintet, nyjassg, okossg, vidmsg rajta nyilvn megltszik,
szpsg formja, illik minden mdja, mert mennyblinek tetszik.
6 Br magt ne lssam, de csak szavt halljam, szvem hozz kszl,
Bellem kiindul, gy dobog azontul, nem lhet nla nlkl,
Csak rte hal s vsz, mindent szenvedni ksz, semmit se fl egybtl,
7 Hanem csak tle, az kinek kvle vigasztalja tbb sincs:
Semmi szp mulatsg, semmi j nyjassg, semmi vilgi nagy kincs!
Nosza, n nagy bmban gy szlok magamban mondvn: Lelkem, rm tekints!
8 Egy kapu kzben jutk elejben vidm szp Julinak,
Hertelen hogy ltm, elszer altm tet lenni angyalnak,
Azrt utba gy szlk utna, mint istenasszonyomnak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
