Sokf�le dolgokhoz hasonl�tja mag�t �s a szerelmet; ezt jobb r�szint n�metb�l ford�totta meg
A M�r szint�n az id� n�t�j�ra

1 Ha ki akar l�tni k�t eleven kutat,
Kik � forr�sokb�l sz�ntelen kifolynak,
N�zze k�t szememet, kik mindenkor s�rnak

2 Az �n szerelmesem h�l�datlans�g�n,
Sz�vem gyullad�s�n, sz�rny� k�nj�n, b�j�n
Sok k�nyvet hullatnak, csaknem kiapadv�n.

3 Ha ki akar l�tni olthatatlan szenet,
N�zze az �n v�ghetetlen szerelmemet,
Ki mint Pokol t�ze, �r�kk� csak �get.

4 Noha l�ngj�t ennek senki nem l�thatja,
De az�rt lelkemet fogyatton fogyatja,
Soha semmi bennem m�r meg nem olthatja.

5 Ha ki akar l�tni sz�rny� m�ly sebeket,
N�zze szerelemt�l sebes�lt sz�vemet,
S ottan megesmeri, mint gy�t�r engemet.

6 Ha ki akar l�tni egy nyomorult lelket,
N�zze az �n �rva keserves fejemet,
Kit szerelem t�ze csaknem hamuv� tett.

7 �g olthatatlanul buzg� szerelemben,
B�zik csak egyed�l egy vid�m kegyesben,
Kinek aj�nlotta �let�t kez�ben.

8 Ha ki ez k�nokat akarja megtudni,
Ily kegyetlenk�ppen hogy bennem ki szerzi,
�letemn�l lelkem azt ink�bb szereti.

9 Igaz szerelmem�rt de la, mennyi k�nt �d,
Ha szolg�latom�rt egyszer j� szemmel l�t,
Ahelyett viszontag �rzem ezer k�nj�t.

10 H�ves forr�s felett serkenv�n �lmomb�l,
Ford�t�m magyarul vid�m Juli�r�l,
Mikor lelkem f�lne szerelme l�ngj�t�l.