Második felvonás

Keskeny ösvény fenn a havason. Kora reggel van. Peer Gynt sietve és kedvetlenül halad az ösvényen. Ingrid, félig menyasszonyi ruhába öltözötten, igyekszik visszatartani.

PEER GYNT
Menj!

INGRID
(sírva)   Most küldenél el engem?
S hova menjek?

PEER GYNT
                        Bárhova.

INGRID
(kezét tördelve)
Csalfa!

PEER GYNT
             Nincs civódni kedvem.
Ki-ki útján megy tova.

INGRID
Összefont a bűn, a vágyad!

PEER GYNT
Ó, hogy verje meg a bánat!
S minden nőjét a világnak -
egyet ne -!

INGRID
            S az mondd, ki lenne?

PEER GYNT
Nem te.

INGRID
           Hát ki? Mondd ki csak!
Menj! Siess! Ne lássalak!

PEER GYNT
Menj haza!

INGRID
                   Peer, Istenemre -!

PEER GYNT
Szót  se!

INGRID
             Nem hallgatsz eszedre,
mikor így szólsz.

PEER GYNT
                          Hallgatok.

INGRID
Hitegettél - s visszalöktél!

PEER GYNT
És mi az, mivel lekötnél?

INGRID
Haegstad s még más birtokok.

PEER GYNT
Tettél zsoltárt keszkenőbe?
Aranyhaj díszíti vállad?
Két szemed lenéz a földre?
Fogod szoknyáját anyádnak?
Szólj! Ne hallgass!

INGRID
                              Nem, de -

PEER GYNT
                                           Nemrég
konfirmáltál?

INGRID
                      Nem, de Peer -

PEER GYNT
Lesütöd szemed szerényen?
Szád elutasítni mer?

INGRID
Jaj, ez meghibbant egészen-!

PEER GYNT
Szent lesz, aki lát? Felelj!
Szólj!

INGRID
            Nem -

PEER GYNT
                     Rajtad hát mi tessék?
(Menni készül.)

INGRID
(útjába áll)
Tudd meg, sulyos bűnt teszel
hogyha megcsalsz.

PEER GYNT
                           Jó, tudom már.

INGRID
Hogyha elveszel, vagyon vár,
s megbecsülés.

PEER GYNT
                         Hagyjuk el!

INGRID
(sírva fakad)
Csábítottál-!

PEER GYNT
                        És te hagytad.

INGRID
Csüggedt voltam!

PEER GYNT
                              Én dühödt.

INGRID
(megfenyegeti) Ezt még megkeserülöd!

PEER GYNT
Olcsón bűnhődöm miattad.

INGRID
Áll szavad?

PEER GYNT
                   Mint kő. Eredj.

INGRID
Jó; adsz még ezért nagy árat!
(Megindul lefelé.)

PEER GYNT
(néhány pillanatig hallgat, aztán hirtelen felkiált)
Ó, hogy verje meg a bánat,
s minden nőjét a világnak!

INGRID
(hátrafordítja a fejét, s gúnyosan visszakiált)
Egy - kivétel!

PEER GYNT
                       Egy; csak egy!
(Elmennek a maguk útján.)

Hegyi tó környéke; körös-körül mocsaras és süppedékes a talaj. Zivatar közeledik. Aase kétségbeesve kémlel és kiáltoz mindenfelé. Solvejg alig tud vele lépést tartani. Szülei és Helga kis távolságban követik.

AASE
(két karjával hadonász s a haját tépi)
Ma minden összeesküszik Aase ellen!
Az ég, a tó s a hatalmak fenn a fjellben!
A hegy ködöt ont, hogy Peert vezesse félre,
az alattomos tó lenn les az életére,
zuhanó kő várja, amerre jár; -
s az emberek! Meg is ölték volna már!
Csak rajta! Nem hagyom én, hogy eltapossák!
A fattyú! Az ördög állt bele, a gonoszság!
(Solvejg felé fordul.)
Ó, nem mind képtelen ez, te? Mondd: való?
Ő; a hazugság- s hírkoholó,
akinek csak a szájában van erő,
ez a jó munkát unó, heverő -
ez a -! Sírnom kell - s közben - nevetnem!
Láttunk bút-bajt eleget mi ketten!
Mert tudd meg, a férjem mindig ivott,
bolondot tett, s fecsegett, locsogott,
elverte a pénzt, vagyonunk eloszolt,
s mi ültünk: én s Peer, a gyerek, otthon,
felejtéssel fogtunk ki a bún s a gondon,
a sors ellen sok erőm sose volt.
Nem könnyű a sorsnak nézni szemébe,
próbálja az ember elűzni a búját,
s belefojtja a gondolatok szomorúbbját
ez a szeszbe, az hazudásba, mesébe.
Nekünk kaland kellett, meseszó,
királyfi, vadállat, furcsa manó.
Leányrablás. De ki tudta: a vad
fickó fejiben a mese megakad?
(Újra megretten.)
Hu! mi kiált? Mumus-e? Vizilány tán?
Peer, Peer! - Odafenn egy szikla hátán -!
(Felfut egy emelkedésre, s átnéz a tó felett.
Az új telepesek is odaérnek.)

AASE
Ó, nincs sehol nyom!

A FÉRFI
(halkan)                     Rossz neki, rossz bizony.

AASE
(sírva) Jaj, Peer fiam, elveszett juhom!

A FÉRFI
(szelíden bólintva)
El. Elveszett.

AASE
                 Ne beszélj így, és ne ints!
Derék legény a fiam, te! Párja nincs.

A FÉRFI
Te esztelen asszony!

AASE
                            Az vagyok, no, az,
de Peerem jóravaló, s ez szentigaz.

A FÉRFI
(mindig csendes hangon, szelíd szemmel)
A szíve kemény, a lelke veszve van.

AASE
Nem! Az Úr nem büntet ily szigoruan!

A FÉRFI
S hiszed: megtér, ha a jóra ily erőtlen?

AASE
(hevesen)
De tud lovagolni bakon, levegőben!

AZ ASSZONY
Bolond vagy-e? Ej!

A FÉRFI
                              Anyó, miket beszélsz?

AASE
Nincs tett, ami Peeremnek nehéz.
Meglátjátok, mit tud a fiam, csak éljen!

A FÉRFI
Jobb volna, ha látnád lógni kötélen!

AASE
(kiáltva)
Jézus, segits!

A FÉRFI
                       Ha a hóhér megragadja,
lehet, hogy a lelkét bűnbánásra adja.

AASE
(elkábulva)
Jaj, ájulásba ejt ez a hang.
Mentsük meg!

A FÉRFI
                        A lelkét!

AASE
                                      A test is enyém!
Kihúzzuk, hogyha a lápba merült a szegény.
S ha megígézték, hát mentse harang!

A FÉRFI
Hm! - Marhanyom -

AASE
                                 Segíts a magasba fel,
áldjon meg az Úr!

A FÉRFI
                             Krisztust követni kell.

AASE
Akkor pogány valamennyi, úgy itélem,
mert egy sem akart a havasra jönni vélem.

A FÉRFI
Mert ismerik őt.

AASE
                          Mert több a többinél.
(Kezét tördelve.)
Gondolj a veszélyre - gondold: hal-e? él?

A FÉRFI
Egy férfinyom.

AASE
                         Gyere, erre kell keresnünk.

A FÉRFI
Az esztenánál három irányba menjünk.
(Előremegy a feleségével.)

SOLVEJG
(Aasehoz) Beszélj valamit még.

AASE
(megtörli szemét)                      Róla?

SOLVEJG
                                                              Igen; -
mindent!

AASE
(mosolyog, s büszkén felveti a fejét)
Mindent? Kimeritene! Nem?

SOLVEJG
Előbb fárasztana ki téged a szó,
mint hallgatnom, anyó.

Alacsony, fátlan magaslatok a havasi fennsík alatt; csúcsok a háttérben. Az árnyékok nyúlnak; esteledik.

PEER GYNT
(rohanva jön, s a magaslaton megáll)
Űzőbe vett az egész falu, lám!
Bottal s puskával törne a horda reám.
A haegstadi gazda, üvölt, legelül jön. -
És terjed a hír; Peer Gynt menekül fönn!
Mást érzel, mint a kovácsoddal verekedve!
Az élet! Erőt így érez a medve!
(Hadonászik maga körül, s ugrik egyet.)
Zuzni, zuhataggal vivni tusát!
Ütni! Fenyvesben tépni ki fát!
Ez emel, ez edzi erődet! Ez: élet!
Ördög vigye a szeleburdi meséket!

HÁROM ESZTENÁS LÁNY
(kiáltozva és dalolva futkos a magaslatokon)
Trond, Kaare, Baard! Mi itt epedünk magunkban,
Akartok-e aludni a két karunkban?

PEER GYNT
Kiket hívtok?

A LÁNYOK
                       A manókat. Hívjuk itt rég.

AZ ELSŐ LEÁNY
Trond, légy szelíd!

A MÁSODIK
                    Baard, hozd a szilaj erőt is!

A HARMADIK
Kicsi kunyhónkban ma milyen üres az ágyunk.

AZ ELSŐ
Szelíd az erő.

A MÁSODIK
                   S erő a szelídség.

A HARMADIK
Ha legény nincs, jó a manószerető is.

PEER GYNT
S legényeitek?

MIND A HÁRMAN
(gúnyos nevetéssel)
                               Rájuk hiába várunk.

AZ ELSŐ
Az enyém addig nyalt-falt: te picim, te drága -
öregecske özvegy lett végül is a párja.

A MÁSODIK
Cigányszerető szökött el az enyémmel,
most kószálhat vele szerteszéjjel.

A HARMADIK
Porontyomat az enyém megölte.
Karón vigyorgó fej maradott belőle.

MIND A HÁRMAN
Trond, Kaare, Baard! mi itt epedünk magunkban,
akartok-e aludni a két karunkban?

PEER GYNT
(egy ugrással közöttük terem)
Háromfejü manó: hármat ölelek!

A LÁNYOK
Olyan legény vagy?

PEER GYNT
                            A végin itéljetek!

AZ ELSŐ
Be a kunyhónkba!

A MÁSODIK
                            Van méhsör!

PEER GYNT
                                             Folyjon az árja!

A HARMADIK
Üres ágy ne maradjon szombat éjszakára!

A MÁSODIK
(megcsókolja)
Ugy izzik, mint a vasérc a kohóban!

A HARMADIK
(szintén)
Mint a csecsemő szeme fekete tóban.

PEER GYNT
(velük összefogódzva táncra perdül)
Borús a kedv, de szilaj a gondolat,
a szem nevet, de mögötte könny fakad!

A LÁNYOK
(hosszú orrot mutatnak a csúcsok felé, kiáltoznak
és énekelnek)
Trond, Kaare, Baard! ma nem maradunk magunkban!
Jó volna, ugye, aludni két karunkban?
(A magaslatokon Peer Gynttel táncolva tovalejtenek.)

A Ronde-hegységben. Naplemente. Fénylő hócsúcsok körös-körül.

PEER GYNT
(jön dúltan és izgatottan)
Vár vár tetejébe épül,
kapuján a szín arany.
Állj! Tünedezni készül,
ó, máris messzire van!
Szárnyát emelinti a tornyon
és szállna már a kakas; -
mindent nyel a völgy komorlón,
s bezárul a kék havas.
Ott sok fagyökér s fa-váz int,
hol vízrágott a hegyél -
gémlábú óriás mind!
És mind a ködbe alél.
Szivárvány sávja kuszálja
látásomat és eszemet.
Mi az? Harang muzsikája?
Mi szúrja szemöldökömet?
És itt, az agyam nyomása!
Izzó, gyötrő karikám!
Ki az ördög volt a kovácsa,
ki abroncsolta reám? (Lerogy.)
Repülés a Gendin-élen,
mese, melyben a bak rohan,
nászút a sziklaszegélyen -
egész napon ittasan;
ölyv s héja csapott dühösen rám,
üzött manó is elég,
s az a három esztelen lány
az éjjel - csúnya mesék!
(A magasba bámul.)
Két barna sas köröz itt fenn,
megy a vadlúd délre már,
és engemet elmerítsen
itt térdig a por s a sár!
(Talpra szökik.)
Repülök velük! Sodorjon
a vad, éles szélverés.
A magasból fény omoljon,
sugaras keresztelés!
Túlszállok az esztenákon,
a lovon tisztul a fejem,
túlszállok a tengeráron,
s leszek angol fejedelem.
Bámulhattok, ti, leányok,
útamhoz nincs közötök;
mihaszna, ha egyre vártok -!
No, percre talán lejövök.
Két barna sasom hova lett el?
Mi vitte el? Ördögerő.
Ni: erős oromszegelettel
egy ház magasodva kinő;
romjából újra felépül,
a kapu szélesre nyitott.
Ha! szemem megismeri végül:
nagyapám új háza az ott!
Nincs régi, csak új palánk van,
nincs rongy, csak üveg. Ni: ragyog!
Ott benn a tiszta szobában
mulató, nagy zaj kavarog.
A prépost kése fokával
poharát csendíti meg.
A kapitány butéliával,
tükröt tör, hull az üveg.
Vesszen! Verjék fel a házat!
Anyám! ne szóljon a vád!
Dús Jon Gynt most lakomát ad:
Éljen a gynti család!
S most a mulatás ricsajához
új hang csap, s nő a zavar.
A kapitány Peert, Peert kiáltoz,
a prépost tósztozni akar.
Menj s hallgasd, jós az itélet,
zene zeng, dal: Glória!
nagyság vár, hősi nagy élet,
Peer Gynt, hős fajta fia!
(Előrelendül, de sziklának rohan az orrával és elterül a földön.)

Lejtős hegyoldal, nagy, suhogó lombos fák. Csillagok hunyorognak a lombokon át, a fatetőkön madarak énekelnek. Egy zöldruhás nő megy az oldalon. Peer Gynt szerelmes mozdulatokkal követi.

A ZÖLDRUHÁS
(megáll és visszafordul)
S ez igaz?

PEER GYNT
(ujjával vágó mozdulatot tesz a torkán)
                Ahogy Peer Gynt a nevem,
s ahogy te szép vagy, a szépek szépe!
Akarsz? Könnyen fogsz élni velem;
sohasem foglak fonásra, szövésre.
Pukkadásig töltheted magadat.
Ne félj, sohasem húzom hajadat.

A ZÖLDRUHÁS
S verést se kapok?

PEER GYNT
                      Verést? Micsoda?
Hát vert-e királyfi nőt valaha?

A ZÖLDRUHÁS
Királyfi vagy?

PEER GYNT
                      Az.

A ZÖLDRUHÁS
Én Dovre-királylány.

PEER GYNT
Az vagy? Ez a kettő összetalál.

A ZÖLDRUHÁS
Apám palotája a Ronde-ban áll.

PEER GYNT
A szem ámul anyám palotája láttán!

A ZÖLDRUHÁS
Már láttad apámat? Brose király ő.

PEER GYNT
S te anyámat? Ő meg Aase királynő.

A ZÖLDRUHÁS
Ha apám dúl-fúl, hasad a hegyek orma.

PEER GYNT
Ha anyám pöröl, leomlanak a porba.

A ZÖLDRUHÁS
Apám falat ér, a mennyezetig felugorva.

PEER GYNT
Zúgó vizen átkel anyám lovagolva.

A ZÖLDRUHÁS
Ez az egy gúnyád van, ez a szakadt?

PEER GYNT
Csak láthatnád a vasárnapimat!

A ZÖLDRUHÁS
Hétköznap is selymest, aranyost veszek föl.

PEER GYNT
Tán kócból és csepüből van, nem selyemből.

A ZÖLDRUHÁS
Tudd meg s a szemednek ne legyen csodás,
a Ronde-népnél ez ősi szokás:
minden tárgynak kettőt mutat ott a képe.
Már intelek is: ne tévedj meg nagyon,
ha odaérsz velem a vár elébe
s ne hidd, hogy utadat álló kőhalom.

PEER GYNT
Nálunk ugyanígy van, akkurátusan.
Szemétnek néznéd azt, ami színarany,
s feléd ragyogó fényét az ablakomnak:
csunya nadrágfoltnak, ócska rongynak.

A ZÖLDRUHÁS
Ami csúnya: szép, a fehér: fekete.

PEER GYNT
Ami piszkos: tiszta, a nagy kicsike!

A ZÖLDRUHÁS
(Peer nyakába borul)
Peer összeillünk, hasztalan is tagadnád!

PEER GYNT
Mint a fésü s a haj, meg a láb s a nadrág.

A ZÖLDRUHÁS
(a hegyoldal felé kiált)
Gyere, nászparipám! Gyere, nászparipám!
(Óriási vaddisznó fut be; gyeplője közönséges istráng,
nyerge ócska zsák. Peer Gynt felpattan a hátára,
s felkapja a zöldruhás lányt maga elé.)

PEER GYNT
Hajrá! Be a Ronde várkapuján!
Gyi, előre, gyors ügetőm!

A ZÖLDRUHÁS
Nemrég bú hervasztotta erőm -
De jövő percek titkába ki hatna?

PEER GYNT
(veri a disznót, úgy vágtatnak el)
A lovas rangját szerszáma mutatja!

Dovre apó királyi terme. Udvari manók. Föld-szellemek és koboldok nagy csoportosulása. Dovre apó trónon ül, fején korona, kezében kormánypálca. Kétoldalt gyermekei és legközelebbi rokonai sorakoznak. Peer Gynt előtte áll. Nagy mozgás van a teremben.

UDVARI MANÓK
Üsd! Üsd a keresztyént, mert megigézte a Dovre
apó legszebb szüzét!

EGY MANÓKAMASZ
A haját tépjem?

EGY MÁSIK
                       Szúrjak a kezébe?

EGY MANÓLEÁNY
Hej, hadd harapok bele combja tövébe!

EGY MANÓBOSZORKÁNY
(nagy főzőkanállal)
De a legjobb: sósban főzni szét.

EGY MÁSIK
(nagy konyhakéssel)
Pirítni fogom - nyárson? A sütőben?

DOVRE APÓ
Hűljön hevetek!
(Bizalmasait egy intéssel közelebb hívja.)
                                Elég a lárma, bőven!
Pár éve hanyatlik a dovrei faj,
alattunk gyengül a régi talaj.
Jó népi segítség ujítna erőben.
Úgy látom, a fickó ép s nem erőtlen,
sőt izmos és nem idomtalan,
s bár egyfejü csak, esze még lehet attól,
hisz a lánynak is csak egy feje van.
A három fej kiment a divatból,
s ritkul a kétfejü, régi manó,
s ha van is, agyában nincsen sütnivaló.
(Peer Gynthöz)
S te leányomat kéred feleségül?

PEER GYNT
S birodalmad lesz hozzá hozomány.

DOVRE APÓ
Míg élek, bírni fogod felerészül.
S a másik részt a halálom után.

PEER GYNT
Elfogadom.

DOVRE APÓ
                    Jó, jó, fiam! -
a kötésnek pár ígéret az ára.
Egyet megszegsz: a kötés odavan,
s ki nem jutsz élve innen a napvilágra.
Első, hogy nem törődsz soha, semmi áron,
azzal, ami túl van a Ronde-határon;
kerülsz napot, tettet s a napos helyet.

PEER GYNT
Ha király leszek, nekem ez könnyű lehet.

DOVRE APÓ
És most - az eszed álljon ki próbát -
(Feláll a trónjáról.)

A LEGÖREGEBB UDVARI MANÓ
(Peer Gynthöz)
Lássuk, van-e bölcsességfogad,
hogy feltörd Dovre apó dióját?

DOVRE APÓ
Ember s manó - mi különbséget ad?

PEER GYNT
Semmit, ahogy én láttam az elébb:
megsütne a nagy, karmolna pulyája,
mint nálunk, ha mersze lehetne reája.

DOVRE APÓ
Igaz. De akad még más is, egyéb.
Bár reggel a reggel, az est meg est,
különbség csak van közte, keresd.
Figyelj, az eszed megértheti nyomban:
odakünn a sugárzó ég alatt
ezt mondja az ember: "Ember, légy magad!"
De minálunk másként hangzik a szó:
"Légy önmagadnak mindig elég, manó!"

AZ UDVARI MANÓ
(Peer Gynthöz)
Sejted a mélyét?

PEER GYNT
                     Csak dereng agyamban.

DOVRE APÓ
Ez a választó "elég" szavunk legyen
intő jeligéd majd címereden.

PEER GYNT
(megvakarja a füle tövét)
De -