Aki meg akart gy�gyulni
(Dino Buzatti: Hajt�vad�szat �regekre c. novell�sk�tete hasonl� c�mû novell�j�nak �tlet�bõl sz�npadra �tdolgozva. Eur�pa k�nyvek. 1974.)

I.

(Mes�lõ:) P�r kilom�terre a v�rost�l, a dombon, a nagy lepratelepet magas kõfal vette k�r�l. Tetej�n az õrszemek fel-al� j�rk�ltak. Akadt k�z�tt�k fennh�j�z�, goromba, de t�bbnyire meg�rtõek voltak. Sz�rk�letkor a lepr�sok �sszeverõdtek a b�stya alj�n�l, �s k�rdezgett�k a bar�ts�gosabb katon�kat.

1.Lepr�s: - Gaspar�! Mit l�tsz ma este? Van-e valami az �ton?

Õr: - �... csak egy szek�r.

1.L - Azt mondod szek�r?

2.L - �s milyen az a szek�r? �s a kir�lyi palota ki van vil�g�tva?

(A jelenet folyik tov�bb, halkan)

Ez �gy ment �r�kig, soha nem f�radtak bele, s b�r a szab�lyzat tiltotta, a j�lelkû õr�k v�laszoltak, gyakran nem l�tezõ dolgokat tal�ltak ki, mert tudt�k, hogy minden h�r kellemes sz�rakoz�st jelent ezeknek a bez�rts�gra �t�lt embereknek. A s�lyos betegek, a haldokl�k is r�szt vettek ezeken az �sszej�veteleken, a m�g j� erõben levõ lepr�sok hozt�k õket ide.

Volt k�zt�k egy fiatalember, nemes lovag, aki k�t h�napja ker�lt ide a lepratelepre. Nagyon sz�p f�rfi lehetett, m�r amennyire ki lehetett venni, mert a lepra elk�pesztõ gyorsas�ggal fertõzte meg. R�vid idõ alatt teljesen elcs�f�totta az arc�t. Mseridonnak h�vt�k.

Mseridon: - Hazudsz! B�rgy� mes�ket tal�lsz ki m�r megint! Engem nem tudsz becsapni, �n m�g j�l eml�kszem a k�lvil�gra!

Lepr�sok: /csit�tj�k/ - Elrontod az est�nket! Ha megs�rted az õr�ket, nem fognak semmit mes�lni nek�nk a k�lvil�gr�l!

Ms - �, micsoda szeg�nys�g! H�t ti ilyen sokra �rt�kelitek a vil�gnak ezt a nyomorult kis morzs�j�t, amit az õr�k mes�in kereszt�l kaptok?!

1.L - Megl�tod, neked is ez lesz majd a minden, ha m�r sok �ve itt �lsz.

Ms - De �n nem maradok itt! Az �letet, ezt az egyszeri, csod�latos lehetõs�get nem vesztegethetem ilyen tengõd�sben!

2.L - Deh�t hogyan akarsz szabadulni?

Ms - Ne d�h�s�tsetek! Nem tudom! De akkor se maradok itt egy �leten �t!

(Folyik tov�bb az �let, k�rty�znak, Ms d�h�sk�dik.)

S �gy ment ez mindennel, ak�rmit csin�ltak, Mseridon l�zadt a sorsa ellen �s d�h�ng�tt tehetetlens�g�ben. M�gnem egy este, amikor szok�sos esti im�ds�gra h�vta �ssze õket a b�lcs �reg Giacomo, a telep p�tri�rk�ja, k�l�n�s gondolat �tl�tt a fej�be.

II.

(K�rben �lnek, �hitatosan hallgatj�k. Mseridon k�l�n �l, rosszkedvû.)

Giacomo: - "T�rt�nt, hogy mialatt az egyik v�rosban tart�zkodott, egy f�rfi ment hozz�, kit elbor�tott a pokloss�g. Amikor J�zust megl�tta, arcra borult �s �gy k�ny�rg�tt hozz�: Uram, hatalmadban �ll, hogy ha akarod, megtiszt�ts engem. J�zus kiny�jtotta a kez�t, meg�rintette �s �gy sz�lt: Akarom. Tisztulj meg! S a pokloss�g azonnal elhagyta."

(Mseridon f�lkapja a fej�t, majd f�lugrik, berohan a kunyh�j�ba. K�zben Giacomo tov�bb olvas, egyre halkabban, s a k�lsõ sz�n s�t�tbe ker�l. Egyed�l a kunyh�ban van f�ny.)

Ms - Hogy nem jutott ez id�ig eszembe! Pedig h�nyszor hallottam m�r gyermekkorom �ta az evang�liumi t�rt�neteket a templomban! Im�dkozni fogok �s Isten meggy�gy�t! /megh�kkenve elhallgat/ De hiszen õk is im�dkoznak! ...mi�rt nem gy�gyulnak meg? /csend/ �, ezek a ny�mnyila im�ds�gok! Ha val�ban hinn�nk, nem �gy im�dkozn�nk! Val�j�ban eg�sz eddigi �letemben vall�sos voltam, m�gse d�bbentem m�g r�, hogy Isten l�tezik. /csend. Elbizonytalanod� szorong�ssal:/ L�tezik? Ha l�tezne, tudn�nk ennyire megfeledkezni r�la, nem t�rõdni a l�t�vel? Tudunk nem t�rõdni a gravit�ci�val? H�tha csak mese ez a t�rt�net a lepr�ssal? /csend/ Akkor pedig az �n �letemnek v�ge. Rosszabb, mintha meghaltam volna. Aki nem �l, legal�bb nem s�v�rog az �let ut�n. /szenved�llyel/ Az nem lehet! Az �let, ez a csoda, ez a gy�ny�rûs�g, nem f�lhat ily borzalmas kudarcba! Megsz�lettem, s ez a t�ny bizony�tja, hogy boldogs�gra vagyok hivatva! Meg kell gy�gyulnom! Mivel van �let, ez�rt van Isten �s meg fog gy�gy�tani! /M�r szinte �t�lve a j�võt, ujjongva/ Meg fogok gy�gyulni!

III.

M�snap estefel� Mseridon nem ment a t�bbiekkel a b�stya alj�ba.

3.L - Mi�rt nem j�ssz?

Ms - Bar�taim, meg�rtem, hogy nektek vigasztal�st jelentenek az õr h�rei. Ti m�r belet�rõdtetek, hogy soha nem ker�lt�k ki inn�t. De �n...

2.L - Te?

Ms - �n meg fogok gy�gyulni, nem mondtam le, �n olyan... �rts�tek meg, �n olyan akarok lenni, mint r�gen.

Ott ment el a t�bbiekkel egy�tt Mseridon kunyh�ja elõtt az �reg Giacomo is. M�r majdnem egy �vsz�zada em�sztette a lepra. J�s�g��rt, b�lcsess�g��rt mindenki tisztelte.

G - Mseridon, szeg�ny fi�, �n m�r majdnem sz�z �v �ta vagyok itt, �s ezek k�z�l, akiket itt tal�ltam, vagy k�sõbb j�ttek ide, senki sem ker�lt ki soha. Ilyen a mi betegs�g�nk. De megl�tod, itt is lehet �lni. Van aki dolgozik, van aki szeret, van aki verset �r, van szab�nk, van borb�lyunk. Boldog is lehet az ember, vagy legal�bbis nem sokkal boldogtalanabb, mint a kint �lõk. Minden azon m�lik, hogy belet�rõdj�nk. De jaj akkor, Mseridon, ha a l�lek l�zadozik �s nem nyugszik bele a sors�ba, ha a lehetetlen gy�gyul�sra v�gyik, akkor az megm�rgezi a sz�vet.

Ms - De nekem... nekem meg kell gy�gyulnom, �n gazdag vagyok, ha felm�szn�l a falakra, l�thatn�d a palot�mat, k�t csillog� ez�sttornya van. Lent v�rnak r�m a lovaim, a kuty�im, a vad�szaim, �s a fiatal kis rabszolgal�nyok is v�rj�k visszat�r�semet. �rted, kedves b�lcs �reg, �n meg akarok gy�gyulni!

G - �, ha a gy�gyul�s csak az akaraton m�lna, nagyon egyszerû lenne a dolog. T�bb�-kev�sb� mindenki meggy�gyult volna.

Ms - De �n ismerem a gy�gyul�s m�dj�t, amit a t�bbiek nem.

G - �, gondolom, mindig akad egy-k�t csirkefog�, aki dr�ga p�nz�rt titkos �s csod�latos kenõcs�ket aj�nl az �jonnan �rkezõknek. �n is beleestem ebbe a csapd�ba, amikor fiatal voltam.

Ms - Nem, �n semmif�le kenõcs�t nem haszn�lok, csup�n im�dkozom.

G - Te Istenhez k�ny�r�gsz, hogy gy�gy�tson meg? �s meg vagy gyõzõdve, hogy meg fogsz gy�gyulni? De mit k�pzelsz? Mi mindannyian im�dkozunk, nem m�lik el egyetlen este sem an�lk�l, hogy ne foh�szkodn�nk Istenhez. M�gis, aki...

Ms /k�zbev�g/ - Mind im�dkoztok, ez igaz, de nem �gy, ahogy �n. Ti est�nk�nt kimentek, hogy meghallgass�tok az õr h�reit, �n ezalatt im�dkozom. Ti k�rty�ztok, b�tyk�lt�k, olvastok, hevertek, ti �gy �ltek k�r�lbel�l, mint a t�bbi ember, �n meg sz�ntelen�l im�dkozom. M�g ev�s k�zben is, munka �s tanul�s k�zben is, a veletek val� besz�lget�s k�zben is. A ti im�tok csak j�t�k. Az igazi ima sz�ntelen�l Isten jelenl�t�ben l�tez�s. Giacomo, te �reg �s b�lcs vagy, tudhatn�d ezt.

Ekkor Giacomo imbolyogni kezdett, mintha elvesz�ten� az egyens�ly�t, �s forr� k�nnyek futottak v�gig a hamusz�nû varon.

G - Igaz, igaz! A te korodban �n is...

Ms - Teh�t nem hiszed, hogy �n...

G - Isten seg�tsen, m�st nem tudok mondani, mint hogy a Mindenhat� adjon erõt neked!

/Giacomo apr� ugr�sokkal elindul a t�meg fel�./

IV.

Mseridon bez�rk�zott a kunyh�j�ba �s im�dkozott. Istenre �sszpontos�tott elm�vel harcolt a betegs�g ellen. Egyetlen olvasm�nya az Evang�lium volt.

/K�zben zenei bet�t, s zajlik a lepratelep szok�sos �lete a h�tt�rben, n�m�n, f�lhom�lyban. A f�ny Mseridon kunyh�j�ban �szrevehetetlen�l lassan n�vekszik, gy�gyul�sakor egy utols� ugr�ssal maxim�lisra v�lt./

Eleinte sorra csak J�zus gy�gy�t�sainak t�rt�neteit kereste. Im�ja telve volt �nmag�val, k�vetelõzve pr�b�lta Istent a maga akarat�nak szolg�lat�ba �ll�tani. Lassank�nt azonban egyre t�bb dolog elgondolkoztatta.

Ms /olvas az Evang�liumb�l/ - "Egy hord�gyon fekvõ b�n�t hoztak hozz�. Hit�ket l�tva J�zus e szavakkal fordult a b�n�hoz: "B�zz�l, fiam, bocs�natot nyernek bûneid!" .../Mt 9,1-7/ /f�lkapja a fej�t/ Milyen furcsa! Ha a farizeusok nem akad�koskodnak, tal�n meg se gy�gy�tja? A betegs�ge miatt hozt�k. Akkor mi�rt a bûneivel foglalkozik? Mi�rt fontos ez? /csend/ Bûn ... Vajon nekem is vannak bûneim?

/a zene f�lerõs�dik, jelezv�n, hogy h�napok m�lnak el. Azut�n �jra elhalkul Ms besz�de kezdetekor./

Ms /olvas az Evang�liumb�l/ - "Aki meg akarja õrizni �let�t, az elvesz�ti. Aki azonban �n�rtem elvesz�ti, az tal�lja meg!" /elgondolkodik/ �n elvesztettem az �letemet. De nem õ�rette, hanem egy szerencs�tlen betegs�g folyt�n. Most pedig meg akarom nyerni az �letemet, hogy �jra eg�szs�ges, szabad, boldog lehessek. Ez baj? Nem szabad akarnom az �letet? Ah, bolonds�g! A boldogs�gra v�gyni nem bûn! /csend/ Mit jelent az, hogy elvesz�tem az �letem, ha meg akarom tartani? /csend/ Tal�n a m�sik r�sz �rthetõbb? Mit jelent az, hogy õ�rte vesz�tsem el az �letemet?

/zene f�lerõs�dik, telnek a h�napok. Majd elhalkul.../

Ms /olvas az Evang�liumb�l/ - "Ne f�lj, te maroknyi ny�j, hisz Aty�tok �gy l�tta j�nak, hogy nektek adja orsz�g�t. Csak adj�tok el, amitek van, adj�tok oda a r�szorul�knak. �gy k�sz�tsetek magatoknak kimer�thetetlen kincset a mennyben." /L 12,32k/ /elgondolkodik/ Ha �gy t�rõd�k a szeg�nyekkel, t�nkremegyek, magam is �gr�lszakadtt� v�lok! /l�zasan keres az Evang�liumban, majd elfanyalodva n�zi a megtal�lt helyet/ Igen, itt van: "�heztem �s nem adtatok ennem!" /d�h�sen/ Mindent ilyen �tkozottul h�sbav�g�an akar! Deh�t annyi a szeg�ny, mint a tenger vize! Az eg�sz vagyonom csak egy morzsa lenne az �hezõk sz�j�ban! Nekem pedig a boldogs�gomat fogja biztos�tani! Nem, nem tudom elvesz�teni, m�g õ�rte sem!

/zene f�lerõs�dik, majd elhalkul/

Ms /olvas az Evang�liumb�l/ - "Aki meg�ti a jobb arcodat, annak tartsd oda a m�sikat is. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruh�dat, annak add oda a k�nt�s�det is. ...Szeress�tek ellens�geiteket!" /gy�trõdõn/ �gy nem lehet �lni. Ha senki nem tart tõlem, elvesztem az elõnyeimet az �let harc�ban. Minden �rdeksz�vets�g kivet mag�b�l, ha nem tekintem ellens�gemnek az õ ellens�geit. /ny�sz�r�gve/ Nem vesz�thetem el az �letemet, m�g õ�rte se!

/zene f�lerõs�dik, majd elhalkul/

Ms /olvas az Evang�liumb�l/ - "Az �r lelke az�rt k�ld�tt, hogy f�lszabad�tsam az elnyomottakat, s hirdessem a raboknak a szabadul�st." /szomork�san/ Ugyancsak meggyûlne a bajom a hatalmasokkal, ha bele�rtan�m magam a vil�gban foly� elnyom�sba. Ezek a hatalmas, embertelen erõk sz�tmorzsoln�nak. /indulatosan/ A b�rt�nt�ltel�kek pedig meg�rdemlik a sorsukat. M�g magam is gyan�ba keveredn�k, ha ilyenekkel keresn�m a kapcsolatot. /hirtelen lecsillapodva, ism�t szomor�an/ Persze, tudom: "B�rt�nben voltam �s nem l�togattatok meg!" /csend/ �gyse �rhetek el semmit, felesleges az �ldozatv�llal�s.

/zene f�lerõs�dik, majd elhalkul/

Ms /olvas az Evang�liumb�l/ - "N�zz�tek, �gy k�ldelek titeket, mint b�r�nyokat a farkasok k�z�. Mindenki szem�ben gyûl�letesek lesztek a nevem�rt. Aki azonban mindv�gig kitart, az �dv�z�l. Legyen el�g a tan�tv�nynak, ha olyan, mint mestere. Ne f�ljetek h�t tõl�k! Tan�t�somat mondj�tok el f�nyes nappal, hirdess�tek a h�ztetõkrõl. Ne f�ljetek azokt�l, akik a testet meg�lik, de semmi t�bbet nem tehetnek. Azokat, akik megvallanak engem az emberek elõtt, �n is megvallom majd mennyei Aty�m elõtt."/Mt 10,16..32/ /�sszet�rve a felismer�sek s�lya alatt/ Elveszten�m tekint�lyemet, j�h�remet, a vil�g nagyjainak j�indulat�t, elveszten�m befoly�somat, minden biztons�g�rzetemet. /csend/ �n f�lek. Sajnos nagyon f�lek. Nem k�v�nhat ilyet tõlem.

/zene f�lerõs�dik, majd elhalkul/

Ms /olvas az Evang�liumb�l/ - "J�jjetek Aty�m �ldottai, vegy�tek birtokba a nektek k�sz�tett orsz�got. Mert �heztem, �s adtatok enni ..."/Mt 25/ /leteszi. Bûnb�n�an:/ Nem szabad ilyen k�pmutat�an olvasnom az Isten szav�t! Hiszen magamban sz�ntelen�l a kib�v�kat keresem �s amint lehet megfeledkezem r�la, hogy Isten �gy v�r r�m, mint �n a gy�gyul�sra. Tal�n ez�rt nem gy�gyultam m�g meg, mert akkor v�gleg elvesz�tene, elmenek�ln�k elõle. /�jra f�lveszi a k�nyvet/ "Beteg voltam �s megl�togattatok." /elgondolkodik/ H�t igen, beteg is van itt bõven. /s�hajt/ �n is mennyire beteg vagyok. /meleg hangon/ Az �reg hogy b�rja! Õ azt�n t�nyleg t�rõdik mindenkivel! M�g engem is hogy szeret, pedig �n azt�n kih�ztam magamat mindenbõl. Ez az �reg... õ boldog ember...

/a zene f�lerõs�dik, ujjong�, majd elhalkul/

Ms - Vajon t�nyleg boldogs�g v�r r�m, ha el merem vesz�teni az �letemet õ�rte? Õ�rte... v�g�l is ki az az Õ? /hirtelen megborzong, halk r�m�lettel:/ /A ZENE MEGSZAKAD!/

Õ�rte??? /dadogva:/ Te�rted ? Hiszen Õ jelen van! /m�g r�m�ltebben, szinte suttogva/ Hiszen Te itt vagy! Milyen f�lelmetes! /leborul!/ /hossz�-hossz� csend/ /leborulva, k�ny�rgõ hangon:/ Istenem, h�t nincs menekv�s? Ha meg is gy�gyulok, gy�va, irgalmatlan, erõszakos ember maradok? /hossz�-hossz� csend/ /Gy�ny�rûsz�p zene emelkedik ki lassan a csendbõl, amikor m�r eg�sz erõsen sz�l, akkor Ms felugrik s �r�mmel, nagy elhat�roz�s lend�let�ben ki�ltja/ Milyen csod�latosak a Te gondolataid, Uram!

V.

/A f�ny teljes a kunyh�ban, a zene is teljes. Mseridon arca, keze teljesen tiszta, meggy�gyult. Kil�p a kunyh�b�l, a f�ny k�veti, a lepratelepet vil�goss�g �rasztja el. A zene csak �pp annyira halkul el, hogy a ki�lt�sokat �s a mes�lõt hallani lehessen./

Lepr�sok: - Meggy�gyult! Meggy�gyult!

Nem tudt�k, s�rjanak-e �r�m�kben, vagy irigyelj�k. Ujjongva k�r�lhordozt�k. Imm�r szabad volt. Vitt�k, sodort�k a kapuhoz, szaladtak az õr�k�rt, hogy n�zz�k meg �s engedj�k ki.

A k�lsõ kapuhoz m�r csak az �reg Giacomo k�s�rhette ki. A kulcs megcsikordult a z�rban s az õr kit�rta a k�lsõ kaput.

El�t�rult a vil�g a rem�nyteljes hûv�s reggeli naps�t�sben. Az erdõk, a z�ld r�tek, az �neklõ madarak, �s ott a t�volban feh�rlett a v�ros csillog� tornyaival, kertekkel szeg�lyezett teraszok, lobog� z�szl�k, hatalmas pap�rs�rk�nyok, �s ott lenn, ahov� m�r nem lehet ell�tni, ezernyi �let �s lehetõs�g, nõk, m�mor, f�nyûz�s, kalandok, az udvar, az intrik�k, hatalom �s fegyverek - az ember birodalma!

Mseridon sz�ve-lelke beleb�dult a szabads�g �rz�s�be. Az �reg Giacomo figyelte a fiatalember �r�mtõl sug�rz� arc�t. De csak egy pillanatig tartott, azut�n Mseridon visszafordult, a lepratelepet n�zte �s l�tszott az arc�n, hogy erõsen v�v�dik.

/A zene megszakad/

Õr - Na gyer�nk, fiatalember, menj m�r, mert nekem azonnal be kell csuknom a kaput! Rem�lem, nem fogsz k�ny�r�gtetni magadnak!

G - Mi bajod? Rosszul vagy?

Ms - Nem b�rom ... Nem tudlak itthagyni benneteket! Seg�ts, �reg! Mi t�rt�nt velem?!

G - �n tudtam! Tudtam, de nem mertem megmondani neked. Soha nem k�rdezted magadt�l, mi adta az erõt az im�dkoz�shoz? Gyõzt�l, meggy�gyult�l. Meggy�gyult�l, de m�r nem vagy az, aki valaha volt�l. Mik�zben elt�lt�tt a kegyelem, lassan-lassan, �szrev�tlen�l kihalt belõled a magad �let�nek szeretete. Egyre kevesebbet gondolt�l a v�gyott �letre, �s egyre t�bbet r�nk, akik v�gyakozva k�rdezgetj�k minden este az õr�ket a k�lvil�gr�l. Meggy�gyult�l, de mindaz, ami�rt te a gy�gyul�st �h�tottad, egyre t�volodott tõled. �n tudtam ezt. Azt hitted, legyõz�d Istent, pedig Õ gyõz�tt le t�ged. Boldogg� tett itt, a lass� hal�lnak ebben az iszony� �lõ temetõj�ben, �s megadta neked azt a v�gyat, hogy ezt a boldogs�got a t�bbiekkel is megismertesd. �gy elvesztetted �nzõ v�gyaidat. Gazdag vagy, de nem �rdekel m�r a p�nz, fiatal vagy, de nem �rdekelnek a nõk. Nemes volt�l, most szent vagy: �rted, hogy billen �t a m�rleg? V�gre a mi�nk vagy, Mseridon! Egyed�l ebben lelheted meg boldogs�godat, hogy itt maradsz k�zt�nk, s vigasztalsz benn�nket, lepr�sokat... Õr, z�rd be a kaput, mi visszaj�v�nk!

/Az õr beh�zza a kaput/