: Laár András költészetébõl |
Laár András költészetébõl
2006.01.07. 17:28
Laár András költészetébõl
Tanács
Bemehet a víz az ember orrába, hogyha beleszagol a járdán a tócsába. Márpedig az nem jó, - ne csinálja senki! Tócsaszaglás helyett érdemesebb menni.
Ima
Jaj, csak egyszer majd nehogy pont én legyek az a csúf nagy bogár, akit az elobb tapostam agyon direkt!
Van-e semmi, vagy nincsen semmi?
Hogyha épp "nincs semmi", akkor a "Valamik" már mind elfogytak - bekajálta Õket pont a "Semmi". De ha már a "Semmi" nincsen...? Ami így ott marad, az már nem piskóta!
A kebelbarátom
Valahol egy kebel nekem a barátom. Szép és igen okos, - képzeletben látom. Testi-lelki szinten volnánk sülve-fove, csak a nõ hol van, kire rá van nõve?
Még mint megannyi...
Még mint megannyi, és piros autó, automobil és bicaj, zsellérek és pudding-fejek... - zsebet metszek ottan. Ottan, hol méla búja vegyül a Légymarát dalába, és szekfûk lombja fölött pudás mócsing, méhek tája verseng egy-két zsebkendoért, ott vagyok én boldog, Én kis szegény Fáramászó.
Hogyha birka lennék...
Hogyha birka lennék, ennék birkatápot, birkaólnak nézném a büdös világot. Csatakos hátsómat nem takarná gatya, fejembe kuksolna egy hülye birka agya mulya-nagy pofámmal egyrecsak bégetnék, csipás kis szememmel ide-oda néznék. Azt bégetnám egyre: "bee-bee-bee-bee- bee-bee" Értelme nem vóna, de legalébb rímelne.
Egy lány fülébe
Egy lány fülébe súgok szerelmeset, szépet Azt, hogy a szerelem idebenn úgy éget. Lágyan fuvalmazó szellõ száll az éjben - vastag fülzsírcsatak van a lány fülében.
|