A film egyr�szt Nora Cotterelle (Emanuelle Devos) t�rt�nete, az eleg�ns, gy�ny�r� n��, aki egy m�v�szeti gal�ria vezet�je, �s aki �ppen k�zelg� esk�v�j�re k�sz�l, �gy t�nik, v�gre megtal�lta a hozz� ill� f�rfit.

A m�sik sz�lon Ismael Vuillard (Mathieu Amalric), Nora egykori szeret�j�nek k�lv�ri�j�t ismerhetj�k meg, aki t�ved�sb�l a pszichi�tri�ra ker�l, ahonnan az �t kezel� pszichi�tern� (Catherine Deneuve) seg�ts�g�vel pr�b�l kiszabadulni.
A k�t sz�l a film k�zepe t�j�n kapcsol�dik �ssze, mikor Nora megl�togatja Ismaelt, �s megk�ri a f�rfit: fogadja �r�kbe fi�t, Eliast, aki s�lyos beteg nagyapj�n�l nevelkedik.

Majd a k�t t�rt�net �jra sz�tv�lik, Nor�t k�vetj�k, akinek szembe kell n�znie apja, az �nnepelt �r� haldokl�s�val, harc�val r�kbetegs�ge ellen.
Nora �lete b�r beteljesedni l�tszik, gy�trik az eml�kek. Mag�ny�t�l eltompultan, a m�lt r�ms�geit�l ostromlottan �li �t �jra fiatals�g�nak megpr�b�ltat�sait. K�zben Ismael az �r�k vesztesek �nironikus teatralit�s�val, m�gis vid�man veszi tudom�sul cs�dj�t, �gy keveredik egyik groteszk �s komikus bonyodalomb�l a m�sikba.

E k�t ellent�tes sors v�g�l �jra �sszekapcsol�dik egy m�sodik, �s egyben utols� tal�lkoz�sban: Ismael nem hajland� �r�kbe fogadni Eliast. A f�rfi �szint�n beismeri a gyermeknek, hogy semmit nem tehet �rte. �lhetetlens�g�nek ez a vallom�sa a legszebb, leg�szint�bb aj�nd�k, amit a fi�nak adhat, mely egyben a film legmeghat�bb jelenete.

A t�rt�neten v�gighalad� kett�ss�g a k�t f�h�s �let�tja k�z�tt t�tong�, �thidalhatatlan k�l�nbs�get mutatja. Nora, aki oly szabad �s k�nnyed, �m eml�kei fogs�g�ban verg�dik, �s Ismael, aki a pszichi�tria b�rt�n�ben m�gis saj�t bels� szabads�ga fel� halad. Kettej�k �tj�nak metsz�spontj�ban egy nagyon �rz�keny probl�ma �ll, amely b�v�patakk�nt sz�vi �t az eg�sz filmet, �s �sszekapcsolja a k�t t�rt�netet: Elias, a kisfi� �r�kbefogad�s�nak megoldhatatlan k�rd�se.



A rendez�, Arnaud Desplechin vallom�sa

"A film fel�p�t�se egy hat�rozott koncepci� eredm�nye. V�gigj�rja azt az utat, ahogy Nora elmer�l az eml�keiben. A forgat�k�nyv �r�sa k�zben id�nk�nt megr�m�lt�nk a n� mag�ny�t�l �s kem�nys�g�t�l, mindig a frigid Marnie-ra (Hitchock: Marnie) gondoltam, a csod�latos Sharon Stone-ra a Casino-b�l, vagy Gena Rowlandsre az Egy hat�s alatt �ll� n�-b�l. H�rom olyan n�, akiknek az igazi arc�t megismerni d�bbenetes felismer�s.
Ami Ismaelt illeti, � m�r �nmag�ban egy burleszk figura.
Roger Bohbottal egy c�lunk volt: a hat�rozotts�g. Kit �rdekel a melank�lia �s a diszkr�t humor? Brut�lisan tragikusak �s brut�lisan komikusak akartunk lenni. Rem�lem, siker�lt kicsit felr�znunk a n�z�ket."


A szerepl�k

Emmanuelle DEVOS (Nora)
"Kicsit f�ltem Nora szerep�t�l. Amikor Arnaud megkeresett vele, �pp egy olyan �letszakaszban voltam, amikor nem volt kedvem belemenni ilyen er�s f�jdalomba, mint amit Nora �l �t. Egy rettenetesen mag�nyos embert l�ttam benne. Nora egy sivatagban �l, egyetlen n� sincs k�r�l�tte, egyetlen bar�tn� sem, m�g a testv�re sem. Irigyeltem az Ismaelt alak�t� Mathieu Amalricot, az � figur�ja annyira m�k�s! Nekem kellett k�pviselnem a dr�mai oldalt... �gyhogy leadtam a rendel�st Arnaud-n�l egy kicsit vid�mabb figur�ra a k�vetkez� alkalomra. Azt�n meg�rtettem Nora igazs�g�t: szeretni annyi, mint nem k�rni. Mikor az orvos k�zli vele, hogy az apja, aki �t oly szenved�lyesen szerette, menthetetlen, egyszer�en csak ennyit mond: "ah, ez egy rettenetesen rossz h�r!" De bel�l minden �sszeomlik, �s ebben a pillanatban l�that� Nora szem�ben, hallhat� a hangj�ban, hogy val�j�ban mennyire sebezhet�.
Nora figur�ja a lelkiismeretfurdal�s parabol�ja. Arnaud Desplechin minden bizonnyal Ibsen N�r�j�ra utalva v�lasztotta ezt a nevet. Eml�kszem egy est�re, mikor Arnaud-val Polanski Egy tiszta n� c�m� filmj�t n�zt�k, �s a Nastassja Kinski �ltal j�tszott szerepl�re utalva azt mondta: "az�rt � is tehet arr�l, hogy teherbe esett". Mintha a n� mag�ban hordozn� a b�nt. Ez nem n�gy�l�let a r�sz�r�l, �gy gondolom ink�bb er�teljes vonzalom a k�z�p-eur�pai �s �szaki irodalomhoz �s filmm�v�szethez, a protestantizmushoz. Ez Arnaud munkam�dszere... b�r �n egy�ltal�n nem �rtem!
Nora tal�n azt hiszi, hogy balszerencs�t hoz. Amiben viszont biztos vagyok az az, hogy N�ra klasszikus antik h�sn�. Van egy "Kur�zsi mama" oldala - �gy Brecht is megid�ztetik. Der�k, �s meghat�, minden fanyars�g n�lk�l. K�zd az�rt, hogy megh�zasodjon, hogy a fia felvehesse halott apja nev�t. Mikor egyed�l l�tjuk a gyerekkel a hivatalban, m�lt�s�gteljes, pedig igaz�b�l m�lyen maga alatt van.
Arnaud filmjeiben mindig jelen van egy rejtett fonal, ez val�j�ban egy szerelmes film, de felveti az tisztess�g, az identit�skeres�s, az apas�g �s az �r�kbefogad�s t�m�j�t.
Nora viszonya apj�val nagyon zaklatott, f�l t�le. Az apja k�ts�gbeesetten kapaszkodik bel�, szeretn� mag�val vinni a hal�lba, b�cs�levele is f�lelmetesen nyomaszt�. A forgat�k�nyvet olvasva azt k�rdeztem Arnaud-t�l: "Hogy �lljon talpra egy ilyen vallom�s ut�n?" � pedig azt v�laszolta: "ez egy lev�l a szeretetr�l". Arnaud-n�l mindig ez van. Ha egy figura azt mondja: gy�l�llek, az val�j�ban annyit tesz: szeretlek. Ha pedig azt mondja, szeretlek, ott valami nagyon gyan�s!
Apja haldokl�sa megingatja Nora kem�nys�g�t, amit �pp az � hat�s�ra alak�tott ki mag�ban, hiszen mindig azt tan�totta neki, hogy tanulja meg elrejteni az �rzelmeit.
A felel�ss�gnek ez az �rtelmez�se komoly bels� f�jdalmakhoz vezet Nor�n�l, m�g ha ez a magatart�s, az �rzelmek elfojt�sa meg is menti �t att�l a fajta elveszetts�gt�l az �rzelmek sodr�ban, ami Ismael vagy a testv�re sorsa lesz.
Ahhoz, hogy e viharok ut�n megpihenhessen, Nora egy er�s, v�delmez�, biztons�got ny�jt� f�rfit v�laszt mag�nak. Jean-Jacques szerelmes bel�, Nora ezt nem viszonozza igaz�n, de legal�bb biztons�got ny�jt sz�m�ra a kapcsolat. Gyakori, hogy egy kimer�t�, szenved�lyes, �r�lt, viszony ut�n az ember egy darabig egy "pihentet�bb" partnert v�laszt. Tudja ugyan, hogy nem vele fogja le�lni az �let�t, de hihetetlen�l j�t tesz egy kis nyugalom, m�g �jra megtanulhat m�sk�pp �lni �s m�sk�pp szeretni.
Ismaellel m�s a helyzet, vele val�sz�n�leg �r�lten szerett�k egym�st. N�ra azt k�ri t�le, hogy fogadja �r�kbe a fi�t, �s a f�rfinak igaza van, hogy ezt a k�r�st visszautas�tja. Az epil�gust olvasva, melyben Ismael elmagyar�zza a kisfi�nak, mi�rt nem fogadja �r�kbe, s�rva fakadtam. Egy terjedelmes mitologikus t�rt�neten kereszt�l �rt�kes fog�dz�kat ad a fi�nak, amik seg�thetnek neki az �letben, emberr�, f�rfiv� v�lni. Arra biztatja, folytasson p�rbesz�det a bels� hangj�val. K�pesnek k�ne lenn�nk arra - k�l�n�sen az ap�knak -, hogy ezt minden gyereknek elmondjuk.
Nagyon szerettem azt a jelenetet is a k�rh�z kij�rat�n�l, ahol Nora azt v�gja Ismael fej�hez: "k�v�nom, hogy megfizess minden b�n�d�rt, hogy z�rjanak be, �s soha t�bb� ne engedjenek ki!" A maga m�dj�n azt mondja itt neki: z�rj be engem is magaddal! Ezt a mondatot szerettem a legjobban j�tszani a filmben. �k ketten m�r k�ts�gk�v�l soha nem fognak egy�tt �lni, de ez a Duchesse de Langeais-f�le se veled se n�lk�led annyira sz�p!
Nagyon meghatott a film. El�fordult, hogy k�nnyekben t�rtem ki a felv�telek el�tt vagy ut�n, mert k�zben leggyakrabban vissza kellett fognom az �rz�seimet. Sem s�rnom, sem kiab�lnom nem volt szabad. Nora nem s�r - mondta Arnaud, pedig ez a l�ny bel�l teljesen t�nkrement. �gy hordom magamban Nora t�rt�net�t, mintha magam is �t�ltem volna. R�sze az �letemnek, Bev�ste mag�t a sz�vembe, a h�somba - �s mindek�zben nem vagyok skizofr�n!
Arnaud Desplechin-nel dolgozni a teljes magamra hagyotts�g ritka �r�m�t ny�jtja sz�momra. Arnaud ugyanakkor valami olyan tudatoss�got tulajdon�t nekem, amiben nem hiszek. Igazi "kiel�g�l�s" van ebben a magamra utalt helyzetben. Ez a kifejez�s a testi szerelmet id�zi, �s val�ban nagyon er�s �rz�s, amir�l besz�lek. Egyszer�en csak tudom, hogy mi�rt j�tszom. Neki... �rte j�tszom, ez minden.
K�z�s munk�nk sokat v�ltozott. Tal�ltam valami kapcsolatot a n�la j�tszott n�figur�k k�z�tt. Az �rszem (La sentinelle) Claude-ja �s a �sszevesz�sem t�rt�nete (Comment je me suis disput� /ma vie sexuelle/) Esthere, vagy az Esther Kahn Sylvi�ja �sszek�thet� volt valamik�ppen. Gyakran valakinek a bar�nt�i voltak, a film k�z�ppontj�ban �ll� csoportokon vagy csal�dokon k�v�l �lltak, mell�kszerepeket j�tszottak. Ez�ttal Matthieuvel a t�rt�net k�zep�ben tal�lom magam.
Most el�sz�r l�tom magam n�nek egy filmben. A k�rh�zban, mikor Catherine Deneuve, ez az emblematikus n� �s sz�n�szn� k�zen fogott, hogy elvezessen egy folyos�n, �gy �reztem, mintha bel�pn�k a a n�k birodalm�ba.

Mathieu AMALRIC (Ismael)
El�sz�r 1992-ben, Az �rszem (La sentinelle) c�m� filmben forgattam Arnaud Desplechinnel. Akkor �nnepelt�k a harmincadik sz�let�snapj�t, amire egy robog�t kapott. Legk�zelebb az �sszevesz�sem t�rt�nete (Comment je me suis disput� /ma vie sexuelle/) forgat�s�n tal�lkoztunk. Azt�n teltek az �vek. V�ge a di�kt�rt�neteknek, a "meg�rom-e a doktorimat?", vagy a "beleszerettem a legjobb bar�tom n�j�be" jelleg� t�m�knak. M�r m�s t�rt�netek foglalkoztatj�k: �r�kbefogad�s, sz�mkivetetts�g, �rul�s. Honnan j�v�nk, �s mi a c�lunk?
Az �let kem�nys�ge t�rul el�nk ebb�l a filmb�l, de a mozib�l kifel� j�vet m�gis elfog minket a v�gy, hogy m�g intenz�vebben �lj�k meg az �letet. A hangv�tel id�nk�nt kem�ny, csikorg�, ki�br�ndult. Ugyanakkor Arnaud sz�les�tett a palett�j�n - sosem volt ennyire fant�ziad�s. A film humora ellen�llhatatlan. Itt m�r nem besz�lhet�nk naturalizmusr�l, a reg�nyess�g a l�nyege annak, amit bemutat. Az �let egy reg�ny, ennek Arnaud-n�l kultusza van. Ez annyit jelent, hogy az �let�nk akkor teljes, ha meg�lj�k.
Ebben a filmben egy olyan rendez�t ismerhet�nk meg, akinek rendk�v�l k�l�nleges a formavil�ga. Nagyon izgalmasan, szabadon fogalmaz, ami lehet�v� teszi, hogy a trag�di�t mindenf�le magyar�zkod�s, szabadkoz�s n�lk�l a comedia dell�arte-ba hajl� m�don mutassa be. Vannak hallatlanul mulats�gos jelenetek, de antol�gia jelleg�ek is, mint p�ld�ul Ismael a kocsij�ban a zsaruval, vagy az �gyv�des jelenetei, a gy�gyszerlop�s a pszichi�tri�n, a rabl�s az apja �zlet�ben... Elk�peszt� helyzetek! �s az egyszer�en csak inform�ci�t k�zvet�t�k, mint a telefonbesz�lget�s a pszichoanalitikus�val - igaz�n k�nnyedek.
A film Ismael t�rv�nyhez val� viszony�r�l is sz�l, az engedelmess�gr�l �s az engedetlens�gr�l. Mikor megk�ri az apj�t, hogy oldja ki k�nyszerzubbonya sz�j�t, az apja elutas�t� v�lasza a t�rv�nytisztelet�. Egy megoldatlan helyzet.
Gyermeki �r�mmel mer�ltem el a figura h�bortoss�g�ban. Arnaud k�t referenci�t eml�tett, a forgat�k�nyvvel kapcsolatban: Charlie Chaplint �s a Coen fiv�rek Nagy Lebowski-j�t. Ismael szabad l�ny, egy akrobata, akire sz�vesen hasonl�tan�nk. �n legal�bbis im�dn�m! De a mag�n�letemben �n ink�bb Jean-Jacques figur�ja vagyok, a f�rfi, aki elvesz egy olyan n�t, mint Nora, noha tudja, hogy a n� nem szereti �t igaz�n. Nem lehet�nk mindig olyan k�nnyedek, mint Ismael, az �let nem ilyen! � egy m�v�sz. Egy pillang�. Egy elb�v�l� csirkefog�. Van benne egyfajta felel�tlens�g, de nem annyira, hogy bolond legyen. Egy�bk�nt a pszichi�tria egyre paradicsomibb� v�lik a sz�m�ra - ez a v�ltoz�s Arnaud-t is nagyon sz�rakoztatta. Az �letben az �r�let val�ban �lland�an leselkedik r�nk, de ebben a filmben k�l�n�sen fenyeget�nek l�thatjuk. Ahhoz, hogy igaz�n Ismael b�r�be b�jhassak, elegend� volt �sszegy�jteni azokat a kis aranyr�g�ket, amik a jelenetek m�ly�n lapulnak. Micsoda adom�ny kimondani olyan dolgokat, amiket az ember az �letben nem merne! P�ld�ul azt mondani a pszichi�tert alak�t� Catherine Deneuve-nek: "A n�knek nincs lelk�k.... L�tott m�r n�i papot vagy rabbit?" Ez ijeszt�!
A pszichi�tert egyre jobban sz�rakoztatja ez a f�rfi, megnevetteti. Egyszer csak �tl�p az ir�asztal m�sik oldal�ra, hogy k�zelebb ker�lj�n hozz�, �s azt mondja neki: "Maga nagyon vicces. Gyer�nk, folytassa!"
Azt�n a v�g�re megbar�tkoznak egym�ssal. M�s rendez� konfliktushelyzetet, merevs�get vitt volna ebbe a viszonyba, de Arnaud mozija nem cinikus, nem pr�b�lja leegyszer�s�teni a vil�got.
Az epil�gus �tlete is �jszer�. Ismael, aki egy�bk�nt nem egy olyan figura, aki hosszan magyar�zn� saj�t j�s�g�t, itt m�gis k�pes nagyon pontosan megvallani a gyereknek, mi�rt nem fogadja �r�kbe. �s ekkor minden vil�goss� v�lik. Bizonyos kor�bbi jelenetekre is v�laszt ad ez a vallom�s. Eml�kezz�nk p�ld�ul arra, hogy Jean Paul Roussillon, Ismael apja maga is �r�kbefogadott gyerek volt. Apr�nk�nt fedi fel a kapcsol�d�si pontokat. Ebben rejlik a forgat�k�nyv ereje, hogy egy l�thatatlan, felsz�n alatti szerkezetb�l bontakozik ki. Mikor a Velencei Filmfesztiv�lon bemutatt�k a filmet, Arnaud azt mondta nekem: "Biztos vagyok benne, hogy Ismael nem tudott volna �gy besz�lni a gyerekkel, ha nem ismerkedik meg Arielle-lel, a k�naival."
A film fel�p�t�se meglep�, hiszen fesz�lts�get, gyanakv�st �breszt a n�z�ben. Ki juttatta Ismaelt a z�rt oszt�lyra? Vajon egy�tt �l majd �jra Ismael �s Nora? Olyanok �k ketten, mint a vonat kerekei, amiket a t�volban �sszeolvadni l�tunk, de azt�n r�j�v�nk, hogy ez csak egy optikai csal�d�s. Kettej�k p�rhuzamos t�rt�nete t�bbsz�r keresztezi egym�st, hogy v�g�l megold�dj�k a gyermek sorsa.
A forgat�son Arnaud �gy haszn�lta a forgat�k�nyvet, mintha � is most el�sz�r tal�lkozna a sz�veggel, minden egyes jelenetr�l �jra meg akarja tudni, mir�l is sz�l. A felv�telekn�l is m�s-m�s m�don adjuk el� a jelenetet, �gy �j javaslatok, �j j�t�kverzi�k sz�letnek. A v�g�s is sokkal daraboltabb volt, mint a t�bbi filmj�n�l. �sszev�g p�r m�sodpercet az els� felv�telb�l egy pl�nnal a tizenhetedikb�l, �gy azt�n a hangom is eg�sz m�s lesz, m�lyr�l magasra v�lt, �s �gy tov�bb. Nagyon szabadon dolgozik.
�lveztem a felk�sz�l�st erre a forgat�sra. Chaplinre gondoltam, mint referencia, rugalmasnak lenni �s egyenesnek, mindez k�zelebb visz a szerephez. Hatalmas er� volt benn�nk ezen a forgat�son. Egyfajta bizonyoss�g. Biztosak voltunk benne, hogy Arnaud el�g er�s ahhoz, hogy ilyen messzire menjen. Ebben a filmben m�r nem k�s�rletezik. A LEO - az emberek k�z�tt j�tszva (LEO - En jouant dans la compagnie des hommes) ut�n k�pes volt visszat�rni egy klasszikus form�hoz. Klasszikus, vagyis �l�. Egy klasszikus, aki �r�kk� modern.


szerepl�k:

Emmanuelle Devos	...	Nora Cotterelle
Mathieu Amalric	...	Isma�l Vuillard
Catherine Deneuve	...	Madame Vasset
Maurice Garrel	...	Louis Jenssens
Nathalie Boutefeu	...	Chlo� Jenssens
Jean-Paul Roussillon	...	Abel Vuillard
Magalie Woch	...	Arielle, a k�nai l�ny
Hippolyte Girardot	...	Ma�tre Marc Mamanne
No�mie Lvovsky	...	Elizabeth
Elsa Wolliaston	...	Dr. Devereux
Geoffrey Carey	...	Claude
Valentin Lelong	...	Elias Cotterelle
Thierry Bosc	...	M. Mader
Olivier Rabourdin	...	Jean-Jacques

f�nyk�pezte:
Eric Gautier

v�g�:
Laurence Briaud

l�tv�ny:
Dan Bevan

jelmez:
Nathalie Raoul

zene:
Henry Mancini

szereposzt�:
St�phane Touitou

producer:
Pascal Caucheteux