1. Ne próbáljuk gyorsan kiverni a fejünkből, illetve a szívünkből. Úgyse megy. Az érzelmek nem múlnak gyorsan. Fogadjuk el, hogy csak lassan múlik el az illető iránt táplált reménytelen szerelem.
2. Ha nem esik jól, ne erőltessük, hogy másokkal flörtöljünk vagy próbálkozzunk. Később menni fog magától, a fölösleges erőlködésnek nincs értelme.
3. Viszont ne is zárkózzunk el attól a lehetőségtől, hogy bármikor találkozhatunk olyan emberrel, aki felülírja reménytelen rajongásunkat.
4. Törődjünk magunkkal! Ha netán van valami esélyünk, hogy mégis viszonzásra találjon az érzelmünk, ezt az esélyt akkor tudjuk kihasználni, ha jó formában vagyunk. Azaz ha békében vagyunk testünkkel-lelkünkkel. Ez nagy munka, sok odafigyelést igényel. De mivel úgyse tanácsos folyton a csüggedésünkre figyelni, van időnk erre. Tanuljunk például táncolni, vagy kezdjünk el olyan dolgokat, amelyeket régóta szerettünk volna.
5. Ne meneküljünk az evésbe! A csokoládé ugyan vidító anyagokat tartalmaz, de jó hatása csak rövid ideig tart. A testmozgás viszont tartósabban jókedvűvé tesz.
6. Ne meneküljünk a munkába! Ne vállaljunk csak azért plusz munkát, mert az nem hagy a magunk dolgán gondolkodni. Ezzel csak elodázzuk a dolgot.
7. Ne csüggedjünk! Nyilvánvalóan akkor is ugyanolyan értékes az életünk, ha az illető sosem fogja viszonozni az érzelmeinket. Az ő baja, ő veszít, mi meg érezzük magunkat jól, a körülményekhez képest. A körülmények pedig sokszor befolyásolhatóak: találkozzunk nekünk kedves emberekkel, minél több kellemes időtöltésben vegyünk részt.
8. Igyekezetünk, hogy jól érezzük magunkat, nem lesz hiábavaló. Idővel kialszik az érzelem, mert úgysincs mi táplálja, és a helyébe valami új és nagyszerű következik…