: King Kong |
King Kong
2005.12.28. 14:56
A háromszoros Oscar-díjas PETER JACKSON, aki A Gyűrűk Ura (The Lord of the Rings) trilógiával írta be magát a filmtörténelembe, most minden idők egyik legemlékezetesebb és legkalandosabb filmjének feldolgozásával ajándékoz meg bennünket: a King Kong-gal.
Jackson rendezőként, producerként és forgatókönyvíróként is dolgozik a filmen, amely Merian C. Cooper és Ernest B. Schoedsack 1933-ban készült felejthetetlen eredetijének méltó utódja. A rendező újragondolta a tragikus "szépség és a szörnyeteg" mesét, és élénk akcióval és megrendítő emberséggel fűszerezte. Kongot úgy láthatjuk a filmjében, ahogyan eddig sohasem, köszönhetően a többszörös Oscar-díjas Weta Digital Ltd. és a Weta Workshop Ltd. digitális művészeinek. A King Kong a rendező talán legnagyobb álmának valóra váltása: az eredeti mese legjobb elemeit felhasználni, a létező legmodernebb technikával életre kelteni, és egy csapat kiemelkedően tehetséges filmes és színész segítségével megvalósítani.
A KING KONG TÖRTÉNETE
1933-at írunk, és a gazdasági válság mindenki életére rányomja bélyegét. Ann Darrow (NAOMI WATTS) varietészínésznő munka nélkül tengődik New York-ban. Egy napon, miközben céltalanul kószál Manhattan utcáin, éhsége arra kényszeríti, hogy megpróbáljon almát lopni egy gyümölcsárustól. A lopás lelepleződik, ám szorult helyzetéből megmenti egy filmrendező, Carl Denham (JACK BLACK). Hamar kiderül, hogy a vállalkozó szellemű és kalandvágyó Denhamtól sem áll távol a lopás, hiszen nem sokkal azelőtt emelte el legutóbbi, befejezetlen filmje egyetlen példányát stúdiója vezetői elől, akik azzal fenyegették, hogy nem adják meg a film befejezéshez szükséges pénzt. Carl-nak a nap végéig össze kell szednie csapatát, és felszállni velük a Szingapúrba tartó S.S. Venture nevű gőzösre, ha be akarja fejezni akciódús útifilmjét. A filmes biztos benne, hogy ez a műve végre kivívja majd a megérdemelt elismerést... és bár munkatársai úgy tudják, Szingapúrban reméli kivívni az elismerést, Denham valójában a misztikus és legendákkal övezett Koponya-szigetről szeretne filmet készíteni. Carl szerencsétlenségére a főszereplő színésznő faképnél hagyta, ezért nagyon örül, amikor belebotlik Annbe, akire tökéletesen illenek az előre elkészült jelmezek is. Ann először vonakodik elszerződni Denhamhoz, egészen addig, amíg meg nem tudja, hogy a film forgatókönyvét a feltörekvő és egyre inkább elismert Jack Driscoll (ADRIEN BRODY) drámaíró szerezte - Driscoll szegényes keresete mellett kényszerült elfogadni Denham ajánlatát. Denham filmje újdonsült sztárjával és kelletlen forgatókönyvírójával együtt száll fel a hajóra, amely elindul velük New York-ból egy olyan úticél felé, amelyet egyikük sem tudott volna elképzelni...
A FILM KÉSZÍTÉSÉRŐL
Egy fiatal álmodozó találkozása egy klasszikus mesével
- Nyolc vagy kilenc éves lehettem, amikor először láttam a King Kong-ot a tévében Új-Zélandon - emlékszik vissza Peter Jackson. - És olyan hatással volt, olyan hatalmas benyomást tett rám, hogy abban a pillanatban döntöttem el, hogy filmrendező szeretnék lenni. Az 1933-as King Kong korszakalkotó film. Korának legfejlettebb vizuális trükkjeit használta fel, hogy vászonra vigye az óriásmajom felejthetetlen és tragikus történetét, akit egy ősi szigetről New York City-be hurcolnak. Az, hogy Jackson már ilyen fiatalon felfigyelt erre filmre, a rendező ösztönös hozzáértéséről tanúskodik. A történet kultúránk részévé vált, és mind a mai napig, több mint hét évtizeddel azután, hogy először a mozikba került, megragadja a filmtörténészek és az írók fantáziáját. Jackson tizenkét éves korában fogott bele először King Kong történetének megfilmesítésébe egy szőrös kabátból és drótokból készült majomfigura, egy kartonpapír Empire State Building és egy lepedő segítségével. Sajnos a filmet sosem fejezte be, de a kellékek ma is megvannak. A rendező 1996-ban írta meg a King Kong forgatókönyvének első változatát, ám a filmnek - Jackson legnagyobb sajnálatára - várnia kellett az akkoriban óriási állatokkal telített mozivásznak (Joe, az óriásgorilla; Mighty Joe Young, Godzilla; Godzilla) miatt. A rendező ehelyett belefogott egy ambíciózus terv megvalósításába, amely élete következő jónéhány évét kitöltötte: A Gyűrűk Ura (The Lord of the Rings) filmekbe. A hatalmas sikert aratott filmeposz után Jackson egészen máshogy közelítette meg az óriásmajom történetét, mint 1996-ban. - A Gyűrűk Ura (The Lord of the Rings) filmek egyik tanulsága az volt számunkra, hogy minél fantáziaszerűbb a történet, annál inkább meg kell próbálni a valósághoz közelíteni - magyarázza. Jackson bevallása szerint legújabb filmjével King Kongnak akar adózni, aki elindította filmes pályáját. - 35 éve ez a kedvenc filmem - folytatja. - Azzal, hogy most feldolgozhatom, egy hihetelen álom válik valóra, olyan, amiről sosem hittem volna, hogy megtörténhet. Tényleg nagyon megszilárdította a King Kong iránt érzett rajongásomat, hogy én dolgozhatom fel. Elkötelezettnek érzem magam iránta, hiszen ő indította el a karrieremet, ő irányított a filmes pálya felé. Valahogy úgy érzem, hogy ha megtisztelem azzal, hogy jól mesélem el a történetét, azzal viszonozhatom a szívességet, amivel adósa vagyok.
A színésznő, a rendező és a drámaíró
Annak, hogy Jackson a történetet meghagyta a gazdasági válság idején, mint amikor az eredeti film játszódik, két fontos oka van. Egyrészt mind a legfontosabb jelenet - amikor az Empire State Building csúcsába kapaszkodó King Kong-ot repülőkről támadják -, mind egy ősidők óta felfedezetlenül maradt sziget, ma már hiteltelen lenne. A másik ok pedig az, hogy Ann Darrow figurája szempontjából igen fontos a kor és a helyszín. Ann varieté-színésznő 1933-ban New York-ban. Abból él, hogy megnevetteti az embereket. Bár a színpadon vidám, a való élete távolról sem gondtalan. A benne rejlő szomorúság mintegy megtestesíti az őt körülvevő válságot. Azután egy nap, amikor munkába megy, a színházat zárva találja, és rádöbben, hogy nincs többé állása. Ez a kétségbeejtő helyzet sodorja Denham útjába, elkerülhetelen sorsa felé. Jackson látta az Oscar-díjra jelölt Naomi Watts alakítását több filmben, köztük a Mulholland Drive-ban (Mulholland Drive) is, és azóta szeretett volna vele dolgozni. A rendező és csapata Londonban tartózkodtak, hogy A király visszatér (The Return of the King) utómunkálatait befejezzék, amikor Watts-szal egy vacsora keretében találkoztak. Ekkor született a megállapodás, hogy a színésznő játssza el a szerepet, amely Fay Wray-t sztárrá tette. Wattsot azonnal érdekelte a szerep. - Amikor kiválasztasz egy filmet, nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni, de számomra, általánosságban szólva, mindig a rendező személye a legfontosabb - mondja a színésznő. - Mivel Peter legtöbb munkáját ismertem, nagyon izgatott lettem, amikor felhívtak és találkozni akartak velem. Akkor még nem volt szövegkönyv, de ismertem az eredeti filmet, és nagyszerű ötletnek tűnt. És Fran Walsh-sal és Philippa Boyens-szel együtt, akik korábban csodálatos szövegeket írtak, kerek egésznek tűnt. Így tulajdonképpen azelőtt vállaltam el a filmet, hogy elolvastam volna! Valamivel később Jackson még egy találkozót szervezett Watts-szal, Boyens-szel és ezúttal azzal a színésznővel is, aki annak idején megbabonázta a Kong nevű szörnyeteget: Fay Wray-jel. A filmkészítők szerették volna, ha Wray is feltűnik a filmben, de már annak is örültek, hogy találkozhatnak a legendás filmcsillaggal, az eredeti film főszereplői közül egyedül életben maradt színésznővel. Amikor Jackson bemutatta Naomit, mint az Ann Darrow-t alakítő színésznőt, Wray azt mondta: - Én vagyok Ann Darrow! Még mindig magáénak érezte a szerepet, amely meghozta számára a hírnevet, pedig azóta csaknem 100 filmben szerepelt. Az este végén azonban Wray ezt súgta Watts-nak: - Ann Darrow jó kezekben van. Wray hanyatló egészsége és 2004 augusztusában bekövetkezett halála sajnos megakadályozta abban, hogy a filmben szerepeljen. A filmkészítők Carl Denham karakterében sokkal több változtatást éreztek szükségesnek, mint Ann Darrow esetében. - Először egy idősebb Carl Denham-ra gondoltunk, mint az eredeti filmben, - mondja Jackson. - Robert Armstrong talán 50 éves lehetett. Ezért elkezdtünk gondolkodni, hogy az ebben a korban lévő színészek közül ki tudná érdekesen megformálni Denhamot. Azután kezdtünk azon gondolkodni, hogy �Nos, talán lehetne kicsit fiatalabb.� Ez akkor volt, amikor a Rocksulit (The School of Rock) vetíteni kezdték, és a gyerekeink teljesen oda voltak érte. Kábé 10-12-szer néztük meg a karácsonyi szünet alatt, és Jacket nagyon megszerettük. . - Egy olyan küszködő művészféle, vagy legalábbis ezt képzeli magáról - mondja Black a karakteréről. - Hatalmas az egója, és úgy érzi, komoly elismerés illeti meg. Ám mindezek mögött elég bizonytalan a helyzete. Attól retteg, hogy semmit sem fog elérni, és ez hajtja előre. Jackson, Walsh és Boyens még ennél is többet változtattak Jack Driscoll karakterén. - Nem tudtuk elképzelni, hogyan lehetne Jack Driscoll karaktere egy nagy darab macsó, a szerep, amit Bruce Cabot játszott. Nem tudtuk elképzelni, hogyan lehetne két macsó fickó egyetlen filmben... hiszen ott van Driscoll - és ott van Kong. Nem igazán akartuk ezt. Ezért úgy gondoltuk, érdekes lenne pont az ellenkezőjét kipróbálni. Jacksont és az írókat a kor egy másfajta művésztípusa inspirálta Driscoll karakterének megalkotásánál. Így lett kalandvágyó tengerészből művelt, New York-i drámaíró, aki társadalmi témájú darabokat ír. Mivel azonban ezek kevésbé kelendőek, mint a szórakoztató filmek, kénytelen mellékállásként elvállalni, hogy megírja barátja, Carl Denham filmjének forgatókönyvét. Amikor Adrien Brody-t felkérték a szerepre, azonnal igent mondott. - Egy olyan főszerepet kerestem, ami nem a sztereotipikus "akcióhős" férfi főszereplő, de képes azzá válni - mondja Brody. - És mindig is szerettem volna részese lenni egy ilyen fajta időtlen mesének.
Egy okosabb majom megteremtése
- Peter a legelejétől kezdve arra törekedett, hogy Kong figurája ne egy szörny legyen - mondja Philippa Boyens. - Egészen pontosan egy nagy, ezüsthátú gorillát akart, aki történetesen nyolc méter magas és négy tonnás. Jackson így írja le filmje főszereplőjét: - Feltételeztük, hogy Kong fajának legutolsó életben maradt képviselője. Volt anyja és apja és talán bátyjai és nővérei is, de mind meghaltak. Ő az utolsó óriásgorilla, aki a Koponya-szigeten él, és ha neki vége... nem lesz több. Nagyon magányos teremtmény, teljesen egyedül van. Az egyik legmagányosabb létezés az övé, amit csak el lehet képzelni. Minden nap meg kell harcolnia a túlélésért a sziget rettentő dinoszauruszaival, ami nem könnyű számára. Sok régi, dinoszauruszokkal vívott csata sebét hordja magán. Úgy képzelem, hogy mire a történetünk elkezdődik, már 100 vagy 120 éves. És hosszú élete során még soha nem érzett együtt egyetlen másik élőlénnyel sem; nagyon erőszakos életet élt. Sosem volt kérdés, hogy Kongot milyen módszerrel teremtsék meg - mindig is teljesen számítógép-generált teremtménynek képzelték el. Ám A Gyűrűk Ura (The Lord of the Rings) filmekben szereplő Gollam életre keltéséhez használt módszer sikere, amely ötvözte a számítógépes és a motion capture animációt, elgondolkodtatta Jacksont és csapatát, hogy talán hasonló módszer lenne alkalmasabb az óriásmajom megalkotásához... és mindebben ugyanaz a színész sietett a segítségükre, mint aki Gollamot annyira lenyűgöző és néha már szimpatikus karakterré tette: Andy Serkis. - Andy Serkist választottuk Kong szerepére, ami talán furcsa, de tényleg azt akartam, hogy legyen egy színész, aki meghozza a döntéseket, amiket egy előadóművésznek meg kell hoznia, amikor egy szerepet játszik - mondja Jackson. - Azt akartam, hogy legyen valaki, akivel beszélhetek a forgatáson, aki Kong. Azt akartam, hogy legyen a forgatáson valaki, akivel Naomi együtt játszhat. Nem akartam abba a helyzetbe kerülni, hogy mivel Kong digitális karakter, láthatatlan. Azt akartam, hogy látható legyen. Hogy tökéletesen alakíthassa a majmot, a forgatás megkezdése előtt Serkis gorillákról szóló könyvekbe és videófilmekbe temetkezett, sőt élő gorillákat is megfigyelt. Rendszeresen látogatta a londoni állatkertet, ahol igen közel - talán túl közel is - került az ott élő gorillákhoz. - Három nőstény és egy szerencsétlen Bob nevű hím van, aki egy cirkuszban nőtt fel, vagyis nincs tapasztalata abban, hogy milyen alfa hímnek lenni... ezért a nőstények mindig piszkálták - meséli a színész. - Néhány hónapig minden második vagy harmadik napon elmentem, velük töltöttem némi időt, és megetettem őket. Kapcsolatot teremtettem az egyik nősténnyel, Zaire-rel. Amikor a feleségem eljött meglátogatni, Zaire-nek ez egyáltalán nem tetszett - felkapott egy vizes palackot, és a feleségemhez vágta.
A sziget, amely nincs a térképen
Az elkészült King Kong több speciális effektet és furcsa lényt vonultat fel, mint az egész Gyűrűk Ura trilógia. - Amikor elkezdtük a filmet, szerintem mindenki egyetértett abbban, hogy Új-Zéland tökéletes helyszín - mondja Jackson. - Vannak itt esőerdő-féleségek, de az az igazság, hogy ha bemész ezekbe az erdőkbe, úgy néznek ki, mint Hawaii vagy bármi más, amit már milliószor láttunk filmen. Volt pár gyönyörű alkotás a kezünkben, csodaszép rajzok óriási, túlméretezett, tekergőző, torz fákról, kőhidakról és tátongó, semmibe zuhanó szakadékokról. Olyan volt, mint egy pokolbéli dzsungel, a legtorzabb táj, amit csak el tudsz képzelni. És ahogy néztem a képeket, rájöttem, hogy soha nem fogunk olyan helyszínt találni. Ezért elég hamar úgy döntöttünk, hogy ha azt szeretnénk, hogy a Koponya-sziget úgy nézzen ki, mint azok az alkotások, akkor mesterségesen kell megteremtenünk.
A város, amely nincs többé
Ahogyan a Koponya-sziget megteremtése, úgy a film másik helyszínének, a harmincas évek-beli New York megjelenítése is kihívást jelentett egy egész csapat művész számára. A digitális művészek A Gyűrűk Ura (The Lord of the Rings) filmekhez kifejlesztett számítógép-technológiát még egy szinttel tovább feljesztették, így fordították vissza az időt és építették fel a várost, amely már nem létezik. Korabeli légi felvételek és fényképek alapján a művészek a mai New York-ról készült képekről eltüntették az 1933 után emelt épületeket, minek következtében rengeteg kitöltésre váró adat hiányzott. Mivel a régi fényképek fekete-fehérek, azokat a színeket vették alapul, amelyek az abból a korból máig fennmaradt épületeken láthatóak. Innen kiindulva, egy erre kifejlesztett program elkezdte újraépíteni az 1933-nak megfelelő várost, egészen a legapróbb részletekig. - Olyan, mintha újraélesztenénk New York-ot egy történelmileg teljesen hiteles formában, ahogyan már soha nem lehetne lefényképezni. Egyszerűen nem létezik többé - mondja Jackson.
szereplők:
fényképezte: Andrew Lesnie
vágó: Jamie Selkirk
látvány: Grant Major
jelmez: Terry Ryan
zene: James Newton Howard
művészeti rendező: Simon Bright Dan Hennah
szereposztó: Victoria Burrows Daniel Hubbard
díszlet: Dan Hennah
producer: Jan Blenkin Carolynne Cunningham Peter Jackson Fran Walsh
|