Lewis, aki szenvedélyesen szerette a tündérmeséket, gyerekeknek szóló fantasy-sorozatot szeretett volna írni, de a kész regényciklus ennél sokkal több lett. Lebilincselő, izgalmas történetei felnőtteket és gyerekeket egyaránt rabul ejtenek, hiszen a nem is olyan régvolt második világháború bombázásaiból bűbájjal és mitikus teremtményekkel teli fantáziavilágba repítette az olvasókat, a jó és a gonosz epikus küzdelmének kellős közepébe. Az irodalomkritikusok pedig Lewis azon képességét dicsérték, ahogy képes teljesen új világot teremteni - saját történelemmel, kultúrával, földrajzzal és mítoszokkal - mely mégis reflektál a mi világunk problémáira és morális kérdéseire.

Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény hatalmas rajongótáborra tett szert világszerte: a hét kötet 29 nyelven jelent meg, összesen mintegy 85 millió példányban kelt el, s ezzel J.K Rowling Harry Potter sagája mögött minden idők második legsikeresebb könyvsorozata lett. Rowling egyébként Lewis művét nevezte meg egyik fő ihletadójának a varázslótanonc kalandjainak megírásánál.
Kevés olyan történet van a világirodalomban (mint ahogy Lewis barátjának, J.R.R Tolkien Gyűrűk ura trilógiája ilyen), mely kisgyerekeket és felnőtteket egyaránt képes elvarázsolni. Maga a szerző úgy vélte, az a jó történet, amit ötévesen ugyanolyan lelkesen hallgatunk/olvasunk, mint ötvenévesen. A Narnia krónikái az általános iskolásokat, a felnőtt olvasókat és irodalomtudósokat egyaránt lenyűgözte - utóbbiakat gazdag metafora-kincse és spirituális utalásrendszere révén.
Nem kellett sokat várni az első színpadi adaptációkra, s kisvártatva tévésorozat, rajzfilm és a BBC megbízásából tévéfilm is készült a Pevensie testvérek kalandjaiból. Ezek a korábbi próbálkozások szinte kizárólag bábukkal készültek, élőszereplős mozifilm forgatására nem vállalkozott senki, hiszen az adott technikai feltételek mellett ez túlságosan nagy falatnak bizonyult. Mostanra azonban a technika megérett arra, hogy megfelelően meg tudja jeleníteni Lewis fantáziavilágát, Andrew Adamson rendező pedig hihetetlen érzékkel vitte filmre Narnia birodalmát.
Douglas Gresham, C.S. Lewis mostohafia, az író hagyatékának kezelője már évtizedek óta szerette volna filmen látni Narnia történetét (a most végre elkészült filmnek ő a kreatív és művészeti igazgatója). Ő volt az, aki a Walden Media produceréhez, Perry Moore-hoz vitte a projektet. A Walden Media és a Disney döntéshozói a kezdetektől kikötötték, hogy lehetőleg minden részletében hűen szeretnék visszaadni Lewis regényét. Nem akarták azzal elrontani a történetet, hogy megpróbálják a mai modern korba helyezni, hanem az örökérvényű klasszikus mű előtt szeretnének tisztelegni.
"Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény története annyira tiszta és őszinte, hogy biztosak voltunk benne, minél kevesebbet piszkálunk bele, annál jobb lesz a filmünk. Persze minden azon múlott, hogy a megfelelő embereket nyerjük meg, Andrew Adamson pedig remek választás volt a rendezői székbe" - nyilatkozta Gresham.


NARNIA FELFEDEZŐI: A PEVENSIE TESTVÉREK

Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény lelkét a szimpatikus karakterek és lenyűgöző kreatúrák adják: faunok, kentaurok, óriások, szatírok, törpök, minotauruszok és beszélő állatok népesítik be Narniát. A filmkészítők elsődleges célja az volt, hogy az emberségesség a film minden pillanatában érezhető legyen. A Pevensie testvérek körül bonyolódik a cselekmény: ők azok, akik magukkal viszik a nézőket Narnia birodalmába azon az ósdi szekrényen keresztül, amit egy öreg gróf vidéki kastélyának egy elfeledett szobájában találnak. Fontos volt, hogy a gyerekszínészek annyira valóságosak és természetesek legyenek, amennyire csak lehet, hiszen így még nagyobb a kontraszt köztük és a csodavilág között.
A gyerekszínészeket a produkció két éven át kereste Anglia általános iskoláiban, ifjúsági klubjaiban és színjátszó köreiben. A négy szerepre több, mint kétezer gyereket hallgattak meg.

Peter Pevensie
Ő a legidősebb a testvérek közül. Gyerekként hagyja el Londont, de Narnia birodalmában bátor, felnőtt vezetővé érik, aki minden erejével a jó oldalán harcol. A 18 éves William Mosley, akinek ez az első játékfilmes szerepe, így nyilatkozott Peterről: "Egész egyszerűen, amikor Peter belép abba a szekrénybe, még kisfiú, de a történet végére férfivé cseperedik."

Susan Pevensie
A szép és komoly idősebb lánytestvér, aki a narniai kalandok során mindvégig próbálja ésszerű viselkedésre bírni testvéreit. Anna Popplewell, Susan megformálója a legtapasztaltabb színész a gyerekek közül, hiszen játszott már többek között a Leány gyöngy fülbevalóval című filmben. Fontos szerep az övé, mivel a nézők sokszor az ő érzékenysége és racionális reakciói miatt döbbennek rá arra, hogy itt bizony nem babra megy a játék, a gyerekek valós veszélyeknek vannak kitéve.

Edmund Pevensie
A kis Edmund a legcsintalanabb és leginkább forrófejű a Pevensie testvérek közül. Narniában alig tud ellenszegülni a kísértésnek, hogy a gonosz Jégtündér táborához csatlakozzon. A kis rosszcsont szerepére az alkotók nagyon sokáig nem találtak megfelelő színészt, míg az utolsó pillanatban rá nem bukkantak Skandar Keynes-re. Az ifjú színész könnyen tudott azonosulni a szereppel: "Edmund pontosan olyan, mint én. Kikészíti a családját, s könnyen enged a kísértésnek. Ő a család fekete báránya, aki mindig idegesíti Lucyt. De Narniának köszönhetően végül jó gyerek lesz belőle. Ő megy át a legnagyobb változáson, hiszen a kalandok hatására megtanulja becsülni a családját."

Lucy Pevensie
Lucy, aki Adamson szerint a film egyik legfontosabb szereplője, a legfiatalabb, de egyben a legoptimistább, legnyitottabb és legbátrabb a testvérek közül. Ő az, aki elsőként lépi át Narnia kapuját, neki kell szembeszegülni testvérei hitetlenségével, s ő az, akinek mindvégig marad elég energiája, hogy higgyen magában.
A tízéves Georgie Henley-t egy Yorkshire-i általános iskolában fedezték fel, s bár nem rendelkezik semmiféle színészi múlttal, rendkívül intelligens és érzékeny gyerek, aki sokat hozzátett a szerepéhez a forgatás során.


NARNIA LAKÓI

Alighogy a gyerekek átlépnek Narnia világába, hihetetlen teremtényekkel találják szembe magukat, akik közül néhányan társaik és barátaik lesznek. Ezeknek a kreatúráknak az életre keltése különböző filmes technikák ötvözését kívánta meg: élő szereplők, manuális trükkök és digitális effektek összességét. Ezeknek a szerepeknek a betöltését is aprólékos szereplőválogatás előzte meg.

Mr. Tumnus, a faun
A szégyenlős, öregedő, félig ember, félig kecske Mr. Tumnus összebarátkozik Lucyval, annak ellenére, hogy kényszerűségből a Jégtündér gonosz terveit kell szolgálnia. A skót színész, James McAvoy játssza a faunt, aki hitelesen kelti életre Mr. Tumnus kettős személyiségét. A történet során nagy erkölcsi dilemmával találja szembe magát, hiszen a Jégtündér parancsára el kell rabolnia Lucyt, akit egyébként barátjának tekint.
McAvoynak naponta több órát kellett a maszkban ülnie ahhoz, hogy 26 éves fiatalemberből egy kortalanul öreg teremtménnyé változhasson át. Mozgatható füleket és szarvakat kapott a K.N.B. EFX Group sminkes csapatától, nem is beszélve a rengeteg szőrzetről, amit fel kellett vinni az arcára és egyéb testrészeire. Deréktól lefelé pedig számítógéppel alkották meg a kétlábú kecskét a VFX vizuális effektusokért felelős szakemberei.

Jadis, a Jégtündér
Narnia leggonoszabb lakója a legyőzhetetlennek tűnő Jadis, aki örök télre kárhoztatta az egyszervolt paradicsomi birodalmat. A sátánian hideg szerepre Tilda Swintont nyerték mag az alkotók, aki az egyik legelismertebb európai karakterszínész. Fontos volt, hogy olyasvalaki játssza el ezt a szerepet, aki az Aslan elleni harcban méltó ellenfelévé válik az isteni oroszlánnak: erős, intelligens, és rendkívül intenzív a jelenléte a filmvásznon. Feladata nem volt könnyű, hiszen a Jégtündérnek nincsenek érzelmei: a Narniában uralkodó örök tél belső világát tükrözi - nincs tavasz, nincs karácsony, nincs haladás, hiányzik belőle a jó és az öröm, egészen addig, míg a gyerekek meg nem jelennek a színen.
Jadis megjelenésén sminkesek és ruhatervezők egész csapata dolgozott. Ruhája például folyamatosan változtatja alakját és színét, attól függően, éppen jól haladnak-e a tervei vagy sem.

Aslan, az oroszlán
Jadis legfőbb ellenlábasa Aslan, a hatalmas bölcs oroszlán, aki annak idején létrehozta Narnia birodalmát, s sokáig igazságos uralkodóként irányította a földet. Óriási hatalma van, s már-már mindentudó, ugyanakkor olyan emberi vonásai vannak, mint például sebezhetősége. Lewis minden bizonnyal azért választotta az oroszlánt eme karakter megformálására, mert az állatok királya egyszerre tesz fejedelmi és félelmetes benyomást az emberekre. Lenyűgöző, ahogy hús-vér oroszlánként áll előttünk a filmben, s ez az egyébként veszedelmes fenevad remekül megérti magát a gyerekekkel.
Aslant a legmodernebb CGI technikák segítségével alkották meg, hangját pedig Liam Neeson, az Oscar-jelölt színész adta. A VFX effekt-felelősei mintegy 700 effektus alkalmazásával, majd� kétéves munka árán alkották meg a hatalmas oroszlánt. Mindenképpen el szerették volna kerülni, hogy valami rajzfilmfigurára hasonlítson, hiszen ő valóban oroszlán, csak sokkal többre képes, mint amit egyébként megszoktunk az oroszlánoktól. A vizuális effektusokon kívül három hatalmas Aslan-bábut is építettek egyes felvételekhez - a több száz kilós bábukon lovagoltak például a gyerekszínészek zöld háttér előtt.


szereplők:

Georgie Henley	...	Lucy Pevensie
William Moseley	...	Peter Pevensie
Skandar Keynes	...	Edmund Pevensie
Anna Popplewell	...	Susan Pevensie
Tilda Swinton	...	Jadis, a Fehér Boszorkány
Dawn French	...	Mrs. Beaver (hang)
James McAvoy	...	Mr. Tumnus, a Tüske
Shane Rangi	...	Sentry Kentaur és Otmin generális
Patrick Kake	...	Oreius
Elizabeth Hawthorne	...	Mrs. Macready

fényképezte:
Donald McAlpine

vágó:
Sim Evan-Jones
Jim May

látvány:
Roger Ford

jelmez:
Isis Mussenden

zene:
Harry Gregson-Williams

művészeti rendező:
Jules Cook

díszlet:
Kerrie Brown

producer:
Mark Johnson