Lewis, aki szenved�lyesen szerette a t�nd�rmes�ket, gyerekeknek sz�l� fantasy-sorozatot szeretett volna �rni, de a k�sz reg�nyciklus enn�l sokkal t�bb lett. Lebilincsel�, izgalmas t�rt�netei feln�tteket �s gyerekeket egyar�nt rabul ejtenek, hiszen a nem is olyan r�gvolt m�sodik vil�gh�bor� bomb�z�saib�l b�b�jjal �s mitikus teremtm�nyekkel teli fant�ziavil�gba rep�tette az olvas�kat, a j� �s a gonosz epikus k�zdelm�nek kell�s k�zep�be. Az irodalomkritikusok pedig Lewis azon k�pess�g�t dics�rt�k, ahogy k�pes teljesen �j vil�got teremteni - saj�t t�rt�nelemmel, kult�r�val, f�ldrajzzal �s m�toszokkal - mely m�gis reflekt�l a mi vil�gunk probl�m�ira �s mor�lis k�rd�seire.

Az oroszl�n, a boszork�ny �s a ruh�sszekr�ny hatalmas rajong�t�borra tett szert vil�gszerte: a h�t k�tet 29 nyelven jelent meg, �sszesen mintegy 85 milli� p�ld�nyban kelt el, s ezzel J.K Rowling Harry Potter sag�ja m�g�tt minden id�k m�sodik legsikeresebb k�nyvsorozata lett. Rowling egy�bk�nt Lewis m�v�t nevezte meg egyik f� ihletad�j�nak a var�zsl�tanonc kalandjainak meg�r�s�n�l.
Kev�s olyan t�rt�net van a vil�girodalomban (mint ahogy Lewis bar�tj�nak, J.R.R Tolkien Gy�r�k ura tril�gi�ja ilyen), mely kisgyerekeket �s feln�tteket egyar�nt k�pes elvar�zsolni. Maga a szerz� �gy v�lte, az a j� t�rt�net, amit �t�vesen ugyanolyan lelkesen hallgatunk/olvasunk, mint �tven�vesen. A Narnia kr�nik�i az �ltal�nos iskol�sokat, a feln�tt olvas�kat �s irodalomtud�sokat egyar�nt leny�g�zte - ut�bbiakat gazdag metafora-kincse �s spiritu�lis utal�srendszere r�v�n.
Nem kellett sokat v�rni az els� sz�npadi adapt�ci�kra, s kisv�rtatva t�v�sorozat, rajzfilm �s a BBC megb�z�s�b�l t�v�film is k�sz�lt a Pevensie testv�rek kalandjaib�l. Ezek a kor�bbi pr�b�lkoz�sok szinte kiz�r�lag b�bukkal k�sz�ltek, �l�szerepl�s mozifilm forgat�s�ra nem v�llalkozott senki, hiszen az adott technikai felt�telek mellett ez t�ls�gosan nagy falatnak bizonyult. Mostanra azonban a technika meg�rett arra, hogy megfelel�en meg tudja jelen�teni Lewis fant�ziavil�g�t, Andrew Adamson rendez� pedig hihetetlen �rz�kkel vitte filmre Narnia birodalm�t.
Douglas Gresham, C.S. Lewis mostohafia, az �r� hagyat�k�nak kezel�je m�r �vtizedek �ta szerette volna filmen l�tni Narnia t�rt�net�t (a most v�gre elk�sz�lt filmnek � a kreat�v �s m�v�szeti igazgat�ja). � volt az, aki a Walden Media producer�hez, Perry Moore-hoz vitte a projektet. A Walden Media �s a Disney d�nt�shoz�i a kezdetekt�l kik�t�tt�k, hogy lehet�leg minden r�szlet�ben h�en szeretn�k visszaadni Lewis reg�ny�t. Nem akart�k azzal elrontani a t�rt�netet, hogy megpr�b�lj�k a mai modern korba helyezni, hanem az �r�k�rv�ny� klasszikus m� el�tt szeretn�nek tisztelegni.
"Az oroszl�n, a boszork�ny �s a ruh�sszekr�ny t�rt�nete annyira tiszta �s �szinte, hogy biztosak voltunk benne, min�l kevesebbet piszk�lunk bele, ann�l jobb lesz a film�nk. Persze minden azon m�lott, hogy a megfelel� embereket nyerj�k meg, Andrew Adamson pedig remek v�laszt�s volt a rendez�i sz�kbe" - nyilatkozta Gresham.


NARNIA FELFEDEZ�I: A PEVENSIE TESTV�REK

Az oroszl�n, a boszork�ny �s a ruh�sszekr�ny lelk�t a szimpatikus karakterek �s leny�g�z� kreat�r�k adj�k: faunok, kentaurok, �ri�sok, szat�rok, t�rp�k, minotauruszok �s besz�l� �llatok n�pes�tik be Narni�t. A filmk�sz�t�k els�dleges c�lja az volt, hogy az embers�gess�g a film minden pillanat�ban �rezhet� legyen. A Pevensie testv�rek k�r�l bonyol�dik a cselekm�ny: �k azok, akik magukkal viszik a n�z�ket Narnia birodalm�ba azon az �sdi szekr�nyen kereszt�l, amit egy �reg gr�f vid�ki kast�ly�nak egy elfeledett szob�j�ban tal�lnak. Fontos volt, hogy a gyereksz�n�szek annyira val�s�gosak �s term�szetesek legyenek, amennyire csak lehet, hiszen �gy m�g nagyobb a kontraszt k�zt�k �s a csodavil�g k�z�tt.
A gyereksz�n�szeket a produkci� k�t �ven �t kereste Anglia �ltal�nos iskol�iban, ifj�s�gi klubjaiban �s sz�nj�tsz� k�reiben. A n�gy szerepre t�bb, mint k�tezer gyereket hallgattak meg.

Peter Pevensie
� a legid�sebb a testv�rek k�z�l. Gyerekk�nt hagyja el Londont, de Narnia birodalm�ban b�tor, feln�tt vezet�v� �rik, aki minden erej�vel a j� oldal�n harcol. A 18 �ves William Mosley, akinek ez az els� j�t�kfilmes szerepe, �gy nyilatkozott Peterr�l: "Eg�sz egyszer�en, amikor Peter bel�p abba a szekr�nybe, m�g kisfi�, de a t�rt�net v�g�re f�rfiv� cseperedik."

Susan Pevensie
A sz�p �s komoly id�sebb l�nytestv�r, aki a narniai kalandok sor�n mindv�gig pr�b�lja �sszer� viselked�sre b�rni testv�reit. Anna Popplewell, Susan megform�l�ja a legtapasztaltabb sz�n�sz a gyerekek k�z�l, hiszen j�tszott m�r t�bbek k�z�tt a Le�ny gy�ngy f�lbeval�val c�m� filmben. Fontos szerep az �v�, mivel a n�z�k sokszor az � �rz�kenys�ge �s racion�lis reakci�i miatt d�bbennek r� arra, hogy itt bizony nem babra megy a j�t�k, a gyerekek val�s vesz�lyeknek vannak kit�ve.

Edmund Pevensie
A kis Edmund a legcsintalanabb �s legink�bb forr�fej� a Pevensie testv�rek k�z�l. Narni�ban alig tud ellenszeg�lni a k�s�rt�snek, hogy a gonosz J�gt�nd�r t�bor�hoz csatlakozzon. A kis rosszcsont szerep�re az alkot�k nagyon sok�ig nem tal�ltak megfelel� sz�n�szt, m�g az utols� pillanatban r� nem bukkantak Skandar Keynes-re. Az ifj� sz�n�sz k�nnyen tudott azonosulni a szereppel: "Edmund pontosan olyan, mint �n. Kik�sz�ti a csal�dj�t, s k�nnyen enged a k�s�rt�snek. � a csal�d fekete b�r�nya, aki mindig ideges�ti Lucyt. De Narni�nak k�sz�nhet�en v�g�l j� gyerek lesz bel�le. � megy �t a legnagyobb v�ltoz�son, hiszen a kalandok hat�s�ra megtanulja becs�lni a csal�dj�t."

Lucy Pevensie
Lucy, aki Adamson szerint a film egyik legfontosabb szerepl�je, a legfiatalabb, de egyben a legoptimist�bb, legnyitottabb �s legb�trabb a testv�rek k�z�l. � az, aki els�k�nt l�pi �t Narnia kapuj�t, neki kell szembeszeg�lni testv�rei hitetlens�g�vel, s � az, akinek mindv�gig marad el�g energi�ja, hogy higgyen mag�ban.
A t�z�ves Georgie Henley-t egy Yorkshire-i �ltal�nos iskol�ban fedezt�k fel, s b�r nem rendelkezik semmif�le sz�n�szi m�lttal, rendk�v�l intelligens �s �rz�keny gyerek, aki sokat hozz�tett a szerep�hez a forgat�s sor�n.


NARNIA LAK�I

Alighogy a gyerekek �tl�pnek Narnia vil�g�ba, hihetetlen teremt�nyekkel tal�lj�k szembe magukat, akik k�z�l n�h�nyan t�rsaik �s bar�taik lesznek. Ezeknek a kreat�r�knak az �letre kelt�se k�l�nb�z� filmes technik�k �tv�z�s�t k�v�nta meg: �l� szerepl�k, manu�lis tr�kk�k �s digit�lis effektek �sszess�g�t. Ezeknek a szerepeknek a bet�lt�s�t is apr�l�kos szerepl�v�logat�s el�zte meg.

Mr. Tumnus, a faun
A sz�gyenl�s, �reged�, f�lig ember, f�lig kecske Mr. Tumnus �sszebar�tkozik Lucyval, annak ellen�re, hogy k�nyszer�s�gb�l a J�gt�nd�r gonosz terveit kell szolg�lnia. A sk�t sz�n�sz, James McAvoy j�tssza a faunt, aki hitelesen kelti �letre Mr. Tumnus kett�s szem�lyis�g�t. A t�rt�net sor�n nagy erk�lcsi dilemm�val tal�lja szembe mag�t, hiszen a J�gt�nd�r parancs�ra el kell rabolnia Lucyt, akit egy�bk�nt bar�tj�nak tekint.
McAvoynak naponta t�bb �r�t kellett a maszkban �lnie ahhoz, hogy 26 �ves fiatalemberb�l egy kortalanul �reg teremtm�nny� v�ltozhasson �t. Mozgathat� f�leket �s szarvakat kapott a K.N.B. EFX Group sminkes csapat�t�l, nem is besz�lve a rengeteg sz�rzetr�l, amit fel kellett vinni az arc�ra �s egy�b testr�szeire. Der�kt�l lefel� pedig sz�m�t�g�ppel alkott�k meg a k�tl�b� kecsk�t a VFX vizu�lis effektusok�rt felel�s szakemberei.

Jadis, a J�gt�nd�r
Narnia leggonoszabb lak�ja a legy�zhetetlennek t�n� Jadis, aki �r�k t�lre k�rhoztatta az egyszervolt paradicsomi birodalmat. A s�t�nian hideg szerepre Tilda Swintont nyert�k mag az alkot�k, aki az egyik legelismertebb eur�pai karaktersz�n�sz. Fontos volt, hogy olyasvalaki j�tssza el ezt a szerepet, aki az Aslan elleni harcban m�lt� ellenfel�v� v�lik az isteni oroszl�nnak: er�s, intelligens, �s rendk�v�l intenz�v a jelenl�te a filmv�sznon. Feladata nem volt k�nny�, hiszen a J�gt�nd�rnek nincsenek �rzelmei: a Narni�ban uralkod� �r�k t�l bels� vil�g�t t�kr�zi - nincs tavasz, nincs kar�csony, nincs halad�s, hi�nyzik bel�le a j� �s az �r�m, eg�szen addig, m�g a gyerekek meg nem jelennek a sz�nen.
Jadis megjelen�s�n sminkesek �s ruhatervez�k eg�sz csapata dolgozott. Ruh�ja p�ld�ul folyamatosan v�ltoztatja alakj�t �s sz�n�t, att�l f�gg�en, �ppen j�l haladnak-e a tervei vagy sem.

Aslan, az oroszl�n
Jadis legf�bb ellenl�basa Aslan, a hatalmas b�lcs oroszl�n, aki annak idej�n l�trehozta Narnia birodalm�t, s sok�ig igazs�gos uralkod�k�nt ir�ny�totta a f�ldet. �ri�si hatalma van, s m�r-m�r mindentud�, ugyanakkor olyan emberi von�sai vannak, mint p�ld�ul sebezhet�s�ge. Lewis minden bizonnyal az�rt v�lasztotta az oroszl�nt eme karakter megform�l�s�ra, mert az �llatok kir�lya egyszerre tesz fejedelmi �s f�lelmetes benyom�st az emberekre. Leny�g�z�, ahogy h�s-v�r oroszl�nk�nt �ll el�tt�nk a filmben, s ez az egy�bk�nt veszedelmes fenevad remek�l meg�rti mag�t a gyerekekkel.
Aslant a legmodernebb CGI technik�k seg�ts�g�vel alkott�k meg, hangj�t pedig Liam Neeson, az Oscar-jel�lt sz�n�sz adta. A VFX effekt-felel�sei mintegy 700 effektus alkalmaz�s�val, majd� k�t�ves munka �r�n alkott�k meg a hatalmas oroszl�nt. Mindenk�ppen el szerett�k volna ker�lni, hogy valami rajzfilmfigur�ra hasonl�tson, hiszen � val�ban oroszl�n, csak sokkal t�bbre k�pes, mint amit egy�bk�nt megszoktunk az oroszl�nokt�l. A vizu�lis effektusokon k�v�l h�rom hatalmas Aslan-b�but is �p�tettek egyes felv�telekhez - a t�bb sz�z kil�s b�bukon lovagoltak p�ld�ul a gyereksz�n�szek z�ld h�tt�r el�tt.


szerepl�k:

Georgie Henley	...	Lucy Pevensie
William Moseley	...	Peter Pevensie
Skandar Keynes	...	Edmund Pevensie
Anna Popplewell	...	Susan Pevensie
Tilda Swinton	...	Jadis, a Feh�r Boszork�ny
Dawn French	...	Mrs. Beaver (hang)
James McAvoy	...	Mr. Tumnus, a T�ske
Shane Rangi	...	Sentry Kentaur �s Otmin gener�lis
Patrick Kake	...	Oreius
Elizabeth Hawthorne	...	Mrs. Macready

f�nyk�pezte:
Donald McAlpine

v�g�:
Sim Evan-Jones
Jim May

l�tv�ny:
Roger Ford

jelmez:
Isis Mussenden

zene:
Harry Gregson-Williams

m�v�szeti rendez�:
Jules Cook

d�szlet:
Kerrie Brown

producer:
Mark Johnson